A klasszikus adatrögzítő könyvelés már a múlté. A jelen a vezetői döntések aktív támogatásáról szól. Az Írisz Office csoport a cégvezetőket és döntéshozókat támogatja napi szinten, tevékenységünk a könyvelésen és az információval történő ellátáson alapszik.
Miért jó az eszközfelértékelés, azaz az értékhelyesbítés?
Sok vállalkozás esetében fordul az elő, hogy az eszközök könyv szerinti értéke lényegesen alacsonyabb, mint a piaci érték. Ha vásároltunk például 10 éve egy ingatlant 50 M Ft-ért, úgy annak a könyv szerinti értéke 40 M Ft, míg a piaci ár akár 100 M Ft is lehet.
Egy ilyen esetben az eszközök felértékelése és az értékhelyesbítés elvégzése komolyan javíthat a vállalkozás tőkeszerkezetén, így a vállalkozás megítélésén, mely rendkívül hasznos lehet számunkra akár hitelfelvétel, akár tőkeveszettség esetén, de akkor is, ha a partnereink vagy hitelezőink minősítenek minket.
Gyakorlati teendő az eszköz hivatalos felértékeltetése, a tőke megnövelése az értékelési tartalék segítségével, és az audit elvégeztetése.
Figyelem! Könyvvizsgálat akkor is szükséges, ha a vállalkozás nem könyvvizsgálatra kötelezett, ráadásul ez évente elvégzendő, így aki nem könyvvizsgálatra kötelezett, nagyon meg kell gondolnia, hogy az eljárás számára megéri-e. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az eszköz (pl. ingatlan) könyv szerinti értékét ez az eljárás nem fogja megnövelni, csupán a saját tőkére lesz hatással.
Kell-e a vállalkozás tulajdonában lévő motorkerékpár után cégautóadót fizetni?
Tekintve, hogy a motorkerékpár a cégautóadót kontrolláló jogszabályok alapján nem minősül személygépkocsinak, a vállalkozásnak nincs hozzá kapcsolódóan cégautóadó fizetési kötelezettsége.
Fontos azonban, hogy gépjárműadót a motorkerékpárok után is kell fizetni.
Szerepeltethetem-e a követelésemet (kibocsátott számlát) a könyvelésben, ha a partner nem fogadta be a számlát?
Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódnak.
A vállalkozás részére vásárolt termékről, igénybe vett szolgáltatásról az eladó fél által kiállított számla befogadásakor elismerjük annak jogalapját és összegszerűségét, polgári jogi értelemben a számla befogadásával kötelezettség keletkezik a vállalkozás számára a számla kiegyenlítésére vonatkozóan.
Amennyiben a partner nem fogadja be az általunk kibocsátott számlát, abban az esetben azt nem szerepeltethetjük a könyvelésben.
A kibocsátott, de be nem fogadott számla érvénytelenítéséről haladéktalanul gondoskodni kell, ami nem jelenti azt, hogy a vállalkozás lemond a követeléséről.
Az el nem is mert követelést a jogosult jogi úton - jó esetben peren kívül - tudja érvényesíteni.
Figyelem, ha a számla befogadására azért nem kerül sor, mert a teljesítés vitatott, úgy a számlát nem helyesbíteni kell utólag, hanem érvényteleníteni. Ebben az esetben az érvénytelenítő számla teljesítési időpontja azonos az eredeti számla teljesítési időpontjával, amiből az következik, hogy ennek az időpontnak megfelelő vonatkozási időszakú áfabevallásban kell a tételt szerepeltetni, míg ha az érintett időszakról már született áfabevallás, úgy annak utólagos önellenőrzése szükséges.
Mi is a fejlesztési tartalék?
Gyakorlatilag nem más, mint előrehozott amortizáció, azaz értékcsökkenés.
Ha egy társasági adóalany vállalkozásnak magas az eredménye, mely után a nyereségadót nem kívánja megfizetni teljes mértékben, akkor dönthet úgy, hogy az eredménye terhére, annak maximum 50%-ig (legfeljebb 10 Mrd Ft értékben) fejlesztési tartalékot hoz létre.
A vállalkozásnak egy ilyen döntés után vállalnia kell, hogy a fejlesztési tartalék összegéből annak képzését követő negyedik naptári év végéig beruházást valósít meg, mely beruházás után már amortizációt elszámolni nem tud.
Tehát ha egy vállalkozás 5 M Ft értékben fejlesztési tartalékot képez, úgy abból meg tud vásárolni egy 5 M Ft értékű gépjárművet, viszont ennek a gépjárműnek az értékcsökkenése annak elszámolásakor már költséget jelenteni nem fog a vállalkozás számára.
Mindebből az is következik, hogy fejlesztési tartalékból nem vásárolható olyan eszköz, amelynek értéke nem csökken, pl. földterület vagy műalkotás.
Amit a tanulók foglalkoztatásáról tudni érdemes
Nagyon sok olyan szakma van, aminek a vizsgakövetelményében az elméleti képzés teljesítése mellett kötelező szakmai gyakorlat teljesítése is meghatározásra kerül. A kihelyezett gyakorlat 3 különböző jogviszonyban valósulhat meg az adott szakképzés feltételeinek függvényében.
Tanulószerződéssel foglalkoztatható az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő diák. Ebben az esetben a gyakorlati képzés az iskolai rendszer része, például a tanuló egyik nap iskolában van, míg a másik nap gyakorlatozik.
Együttműködési megállapodás akkor köthető, ha a gyakorlati képzési idő a teljes képzési idő 40%-nál kevesebbet tesz ki, illetve ha a tanuló összefüggő nyári szakmai gyakorlaton vesz részt.
Hallgatói munkaszerződéssel felsőoktatási intézményben tanuló diák foglalkoztató, akinek a képzési feltétele a szakmai gyakorlat sikeres teljesítése.
A következőkben ezeket a jogviszonyokat mutatjuk be részletesebben, kitérve természetesen az adóvonzatukra.
Mely termékek után kell környezetvédelmi termékdíjat fizetni?
Az állam a környezetvédelmi termékdíjjal pénzügyi forrást szeretne teremteni a környezetszennyezés megelőzéséhez/ csökkentéséhez, a környezetet terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott károk megelőzéséhez és csökkentéséhez.
Termékdíjköteles termékek:
akkumulátor
csomagolószer
egyéb kőolajtermék
elektromos, elektronikai berendezés
gumiabroncs
reklámhordozó papír
egyéb műanyag termék
egyéb vegyipari termék
irodai papír
A környezetvédelmi termékdíj alapja a termékdíjköteles termék kilogrammban kifejezett tömege.
A termékdíj fizetésére kötelezettekről ITT olvashat.
Csődeljárás során mi a vagyonfelügyelő feladata?
A vagyonfelügyelőt nem a csődeljárás kérelmezője, hanem a bíróság jelöli ki, ezzel is biztosítandó a felügyelő függetlensége.
A vagyonfelügyelő feladatai:
- Az adós jogszerű működése feletti kontroll
- Az adós szerződésállományának, eszközeinek, vagyonának felmérése és nyilvántartásba vétele
- Az adós kintlévőségeinek kezelése
- Felmérni az adós vagyoni helyzetét
- Jóváhagyja az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait
- Felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére
- Megtámadhatja azokat a szerződéseket, amelyeket az adós jóváhagyása nélkül kötött meg
- Besorolja a követeléseket
- Hitelezőkkel történő egyeztetéseket lefolytatja
- Megtámadhat olyan szerződést, mely az eljárás kezdete előtt egy éven belül köttetett, és az az adósra nézve feltűnően értékaránytalan (pl. támogatási vagy adományozási szerződés)
- Részt vesz a hitelezőkkel folytatott megbeszéléseken
- Értesíti a hitelezőket és az adóst a nyilvántartásba vett követelések összegéről, akik észrevétellel élhetnek a felügyelő felé
Milyen módon biztosított a hitelezők érdekeinek védelme a csődeljárás alatt?
A hitelezőknek lehetőségük van választmányt alakítani, mely választmány feladata a vagyonfelügyelő tevékenységének ellenőrzése, és a hitelezők képviselete a bíróságon.
Egy adós szervezetnél csak egy választmány működhet.
A hitelezői választmányban legalább a hitelezők harmada részt kell, hogy vegyen, továbbá a választmányt a hitelezőknek kell megszavazniuk. A választmány minimum 50%+1 szavazattal jöhet létre. A választmány legalább három-, de legfeljebb héttagú lehet, a választmányt működtető hitelezők elnököt is választhatnak.
A választmány jogosultságait, a választmányt működtető hitelezők képviseletét, működtetése forrásainak biztosítását, a költségek előlegezésének és elszámolásának szabályait a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. A választmány a megalakításáról, a működtetésében részt vállaló hitelezőkről, a választmány jogairól, a működtetésében részt vevő hitelezők képviseletéről - az erről készített jegyzőkönyv és megállapodás csatolásával - a megalakulását követő 3 munkanapon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt.
Hitelezői választmány helyett a hitelezők hitelezői képviselőt is választhatnak, amelynek megválasztására, jogosultságaira, költségeinek viselésére, a kizáró okokra, megbízásának tartalmára, megválasztásának bírósági bejelentésére, a megbízásához való csatlakozásra, megbízatásának megszűnésére a választmány működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A hitelezői képviselő a megbízásáról szóló szerződés keretei között látja el az e törvényben meghatározott feladatokat.
Ha a csődeljárásban egyetlen hitelező vesz részt, a hitelezőt a hitelezői képviselő jogai is megilletik.
A vagyonfelügyelő a csődeljárás alatt kérésükre 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt, illetve ezek hiányában bejelentett és elismert hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezőt (hitelezők csoportját) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről.
Milyen módon szűnhet meg egy gazdasági társaság?
A gazdasági társaságok az alábbiak szerint szűnhetnek meg:
-
jogutódlással
- a korábbi társaság helyére új társaság lép, aki örökli annak jogait és kötelezettségeit
- fajtái:
- átalakulás
- egyesülés
- szétválás
-
jogutód nélkül
- a társaság jogai és kötelezettségei nem szállnak át más társaságra, a vállalkozás a tevékenységét véglegesen megszünteti, míg vagyona (a hitelezők és egyéb jogosultak kielégítése után) a tulajdonosait illeti meg
- esetei:
- ha határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt
- ha a társaság megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett
- a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését
- az arra jogosult szerv megszünteti (pl. felszámolás, kényszertörlés esetén)
- fajtái:
- végelszámolás (önkéntes)
- kényszertörlés (kényszerítő)
- felszámolás (kényszerítő)
Mi történik, ha egy Bt. vagy Kkt. tagjainak száma egy főre csökken?
Ebben az esetben 6 hónap áll rendelkezésre, hogy a tagok számát a törvényi minimumra - 2 fő - bővítsük.
Ellenkező esetben:
- át kell alakulni egyszemélyes gazdasági társasággá (pl. Kft. vagy Zrt.)
- meg kell szüntetni a vállalkozást
Milyen termékértékesítésre és szolgáltatás nyújtásra vonatkozik fordított adózás?
Fordított áfáról beszélünk, amikor az áfafizetési kötelezettség a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybe vevőjét terheli.
A következő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tartozik a fordított áfás ügyletek közé:
- ingatlan és ehhez tartozó földterület értékesítése belföldi adóalany részére
- ha az értékesítő adóalany áfakötelessé teszi tevékenységét
- ha az első rendeltetésszerű használatbavétel már megtörtént
- ha az értékesítés és a hatósági engedély véglegessé válása vagy tudomásulvételi eljárás vagy egyszerű bejelentés esetében a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása között eltelt már 2 év
- ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési és egyéb szerelési munka, ha ez építési hatósági engedélyköteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött
- termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz:
- személyzet rendelkezésre bocsátása
- munkaerő kölcsönzése, kirendelése
- iskolaszövetkezet igénybevétele
- közérdekű nyugdíjas szövetkezet szolgáltatásának igénybevétele
- törvényben nevesített vas- és acéltermékek, hulladékok, törmelékek (például vas- és acélhulladék, rézhulladék és -törmelék, műanyaghulladék és- forgács)
- törvényben nevesített mezőgazdasági termékek (például kukorica, árpa, rozs)
- olyan termékértékesítés, mely lejárt hitel, követelés kielégítésére dologi biztosítékként szolgál
- a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése, valamint olyan egyéb termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, amelynek összege a teljesítéskor a szokásos piaci árat tekintve 100.000 Ft-ot meghaladja és a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási eljárás hatálya alatt, vagy bármely más, fizetőképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll
- olyan forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása esetében, amely üvegházhatású gázok kibocsátására jogosít
Mikor beszélünk pénztárgép átszemélyesítésről?
Az átszemélyesítés a pénztárgép másik adózóhoz rendelését jelenti, tehát átszemélyesítésről akkor beszélünk, ha egy üzembe helyezett pénztárgépet szeretnénk átírni egy másik üzemeltető nevére.
Ez az eset előfordulhat a pénztárgép adásvétele, bérlete vagy cserepénztárgép használatba vétele esetén.
Az átszemélyesítéshez szükségünk van egy 16 számjegyű átszemélyesítési kódra, melyet a PTREG nevű nyomtatványon tudunk megigényelni.
Az átszemélyesítést a pénztárgép használatba vétele előtt a pénztárgép új üzemeltetőjének kell elvégeznie, elvégeztetnie.
Hogyan kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget megbízási jogviszony esetén?
A megbízás a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozik, ebből kifolyólag nem eredményez automatikus biztosítotti jogviszonyt.
Biztosítottá az a magánszemély válik, akinek a megbízásból származó jövedelme egy hónapra vonatkozóan eléri a minimálbér 30%-át vagy naptári napokra nézve annak 30-ad részét.
Jövedelem a bruttó megbízási díj költségekkel csökkentett része. A költségek elszámolására kétféle mód van:
- a magánszemély elszámolhatja tételesen a tevékenység érdekében felmerült és számlával alátámasztott költségeket
- igazolt költségek hiányában a bruttó megbízási díj 10%-a minősül költségnek
A biztosítást főszabály szerint havonta kell elbírálni, úgy, hogy az egy naptári hónapon belül ugyanannál a foglalkoztatónál szerzett járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
Amennyiben a díjazás kifizetése nem havonta, hanem időszakonként történik, úgy a biztosítási kötelezettséget a díj kifizetésekor, a kifizetés alapjául szolgáló időtartam figyelembevételével kell vizsgálni.
Ha a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontja nem állapítható meg, vagy vitatott, úgy a biztosítás időtartamaként:
- a tevékenység időtartamát,
- a teljesítésre irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot,
- vagy amennyiben sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig eltelt időtartamot kell figyelembe venni.
Amennyiben a magánszemély részére megállapított jövedelem egy naptári napra vetítve eléri a minimálbér 30%-nak a 30-ad részét (2019-ben 149.000 Ft * 30% = 44.700 Ft / 1 naptári hónap; 44.700 Ft / 30 = 1.490 Ft/nap), úgy biztosítottá válik és be kell jelenteni a NAV felé a T1041-es nyomtatványon.
Az, hogy a magánszemély biztosítottá válik-e vagy sem, nem csak a bejelentési kötelezettséget befolyásolja, hanem a járulékfizetési kötelezettséget is.
- ha biztosítottá válik:
- megbízott terhei:
- 15% személyi jövedelemadó
- 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék
- 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék (kivéve: öregségi nyugdíj folyósítása mellett vállalt megbízás)
- 10% nyugdíjbiztosítási járulék
- megbízó terhei:
- 17,5 % szociális hozzájárulási adó
- 1,5% szakképzési hozzájárulási adó
- vagy 13% kisvállalati adó
- megbízott terhei:
- ha nem válik biztosítottá:
- megbízott terhei:
- csak 15% személyi jövedelemadó
- megbízó terhei:
- 17,5 % szociális hozzájárulási adó,
- 1,5% szakképzési hozzájárulási adó
- vagy 13% kisvállalati adó
- megbízott terhei:
Személyes tanácsadás
Foglaljon időpontot most. A foglalást e-mailben igazoljuk vissza.