Valószínű rakéta-hajtóanyag okozta a borzalmas robbanást Iránban, még mindig ég a kikötő

Egyre több jel mutat arra, hogy egy Kínából érkezett vegyi szállítmány szabálytalan kezeléséről volt szó.

A Bandar Abbas kikötőbe látogató iráni elnöknek arról számoltak be a helyi hatóságok, hogy legalább 40 halálos áldozata, és ezernél több sebesültje van a tragédiának. Most már szinte biztosra vehető, hogy a tömeges hamis hírek ellenére sem légitámadásról vagy szabotázsakcióról volt szó, hanem egy kivizsgálásra szoruló szabálytalanságról.

A legtöbb vélekedés szerint a robbanás egy, rakéta-hajtóanyag előállításához használt vegyi összetevő korábbi szállításához köthető. Az iráni hadsereg előzőleg meg akarta tagadni a Kínából érkező ammónium-perklorát átvételét, de az végül mégis megtörtént.

A még mindig parázsló kikötőben keletkezett több méter mély krátert továbbra is veszélyes mérgező füst övezi. Több ipari kamera is rögzítette az első robbanás bekövetkezését, melyet továbbiak kísértek a kikötő szinte teljes területén.

"Ki kell derítenünk, miért történt ez" – mondta Maszúd Pezeskian elnök a kikötői tisztviselőkkel folytatott megbeszélésen, amelyet az iráni állami televízió is sugárzott. Az ország legfelsőbb vezetője, a 86 éves Ali Khamenei ajatollah is részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, de nyitva hagyta annak a lehetőségét, hogy szabotázs okozta a robbanást.

Mi jött Kínából?

Februárban a CNN arról számolt be, hogy két szállítóhajó közül az első ezer tonna kínai gyártmányú vegyi anyaggal Bandar Abbászon kívül horgonyzott le. A rakomány kulcsfontosságú összetevője az iráni katonai rakétaprogram üzemanyagellátásának.

A Golbon nevű hajó januárban indult a kínai Taicang kikötőből egy 1000 tonnás nátrium-perklorát-szállítmánnyal, amely a közepes hatótávolságú hagyományos rakéták szilárd hajtóanyagának fő prekurzora, vagyis segédanyaga. Ez a mennyiség elegendő hajtóanyag gyártását teszi lehetővé mintegy 260 iráni Kheibar Shekan vagy Haj Qasem ballisztikus rakéta számára.

A pekingi külügyminisztérium februárban azt nyilatkozta, hogy "Kína következetesen betartja a kettős felhasználású termékek export-ellenőrzését, a nemzetközi kötelezettségeivel és hazai törvényeivel és szabályozásaival összhangban", hozzátéve, hogy "Kína nem ellenőrzi a nátrium-perklorátot, és annak exportja normális kereskedelemnek minősül".

Az Ambrey privát biztonsági cég azt állítja, hogy a kikötő márciusban kapta meg a teljes kínai szállítmány, de azt nem használták fel azonnal üzemanyag előállítására, hanem külön raktározták. A vegyszert tartaléknak szánták Irán rakétakészleteinek feltöltésére, amelyek kimerültek az Izrael ellen 2024-ben intézett közvetlen támadások során, valamint a Hezbollahnak juttatott készletek miatt.

Maga a vegyi szállítmány nem számít hadianyagnak, mert a polgári gazdaságban is használják, például műtrágya gyártásához. Koncentrált mennyiségben és magas hőmérsékleten viszont extrém veszélyességű, gyúló vagy robbanó képességű, és már március óta várakozott felhasználásra, miközben a külső hőmérséklet folyamatosan emelkedett.

"A tűz valószínűleg egy iráni ballisztikus rakétákhoz szánt tüzelőanyag-szállítmány nem megfelelő kezelésének eredménye" – mondja az Ambrey.