Uniós költségvetés: a "klímacélok" a járvány nagy vesztesei
Az Európai Unió idén januárban célul tűzte ki, hogy 2050-re teljesen klíma-semlegessé válik, azaz gazdasági tevékenységével nem idéz elő üvegházhatású gázkibocsátást.
Az Európai Bizottság döntött egy Átmeneti Alap létrehozásáról is a paradigmaváltás támogatására.
A most elfogadott pénzügyi keret már kevésbé ambiciózus terveket tükröz.
A klíma-átmeneti támogatások a harmadára, a tervezett 30 milliárd euróról 10-re olvadtak.
A másik "zászlóshajóra", az Európai Unió legnagyobb kutatási és innovációs programjára, a "Horizont 2020"-ra szánt források ugyancsak jelentősen leapadtak, 13,5 milliárdról 5 milliárdra.
A vidékfejlesztés pénzügyi kerete megfeleződött, 15 milliárd helyett 7,5 milliárd euró jut erre a célra.
És Jean-Claude Juncker "öröksége", a Juncker-terv új szakasza, az üzleti befektetésösztönzők szintén léket kaptak - hiszen a tervezett 30 milliárdról 5,6 milliárdra csökkent a költségvetése.
A koronavírus-járvány tapasztalatai alapján, azokra építve az Unió a közelmúltban kidolgozta az "EU4 Health" programot, az egész régió egészségügyi rendszereinek rugalmassá tétele és összefésülése szándékával. Ennek a pénzügyi forrása az eredetileg elképzeltnek csak töredéke lesz, a 9,4 milliárd eurós keretet 1,7 milliárdra faragták le. Azaz jóval kisebb lesz Brüsszel mozgástere az egységes és korszerű összeurópai egészségügyi rendszer felépítésében.
A világjárvány gazdasági hatásai alaposan átírták az EU rövid, közép és hosszú távú stratégiáját. A Bizottság jövőképe azonban nem változott.