Uniós költségvetés: a "klímacélok" a járvány nagy vesztesei

Az Európai Unió idén januárban célul tűzte ki, hogy 2050-re teljesen klíma-semlegessé válik, azaz gazdasági tevékenységével nem idéz elő üvegházhatású gázkibocsátást.

Az Európai Bizottság döntött egy Átmeneti Alap létrehozásáról is a paradigmaváltás támogatására.

A most elfogadott pénzügyi keret már kevésbé ambiciózus terveket tükröz.

A klíma-átmeneti támogatások a harmadára, a tervezett 30 milliárd euróról 10-re olvadtak.

A másik "zászlóshajóra", az Európai Unió legnagyobb kutatási és innovációs programjára, a "Horizont 2020"-ra szánt források ugyancsak jelentősen leapadtak, 13,5 milliárdról 5 milliárdra.

A vidékfejlesztés pénzügyi kerete megfeleződött, 15 milliárd helyett 7,5 milliárd euró jut erre a célra.

És Jean-Claude Juncker "öröksége", a Juncker-terv új szakasza, az üzleti befektetésösztönzők szintén léket kaptak - hiszen a tervezett 30 milliárdról 5,6 milliárdra csökkent a költségvetése.

A koronavírus-járvány tapasztalatai alapján, azokra építve az Unió a közelmúltban kidolgozta az "EU4 Health" programot, az egész régió egészségügyi rendszereinek rugalmassá tétele és összefésülése szándékával. Ennek a pénzügyi forrása az eredetileg elképzeltnek csak töredéke lesz, a 9,4 milliárd eurós keretet 1,7 milliárdra faragták le. Azaz jóval kisebb lesz Brüsszel mozgástere az egységes és korszerű összeurópai egészségügyi rendszer felépítésében.

A világjárvány gazdasági hatásai alaposan átírták az EU rövid, közép és hosszú távú stratégiáját. A Bizottság jövőképe azonban nem változott.