Trump már döntött alelnökjelöltjéről, de még az illetővel sem közölte az eredményt
Korábban a volt elnök azt mondta, hogy a nép őrá fog szavazni, nem az alelnökre, de most már komolyabban kezeli ezt a kérdést, mert egy jól kiválasztott társsal szavazatokat lehet szerezni.
Donald Trump volt amerikai elnök szombaton azt mondta újságíróknak, hogy eldöntötte, ki lesz az elnökjelölti páros (ticket) másik tagja novemberben, de még nem árulta el senkinek, hogy kiről van szó. Mi több, a kiszemelt illetővel sem közölte még.
A találgatások fölerősödnek, ahogy közeleg a republikánus elnökjelölő konvenció (Milwaukee, július 15.-18.), amikor már nem lehet tovább titkolózni, mert a gyűlésen a ticketet szavazzák meg a küldöttek, nem csak az elnökjelöltet.
Az elmúlt hetekben a kiválasztási folyamat felgyorsult. Több jelölt is kapott átvilágítási anyagokat
a kampánystábtól, amiben ismertetniük kellett politikai és magánéletük
legapróbb részleteit is. Nyolc személynek kellett ilyen nyilatkozatot
eljuttatni Trump csapatának, és a találgatásokat bonyolítja, hogy a
nevek között férfi és nő, fekete és hispán egyaránt található, viszont
zsidó vagy muszlim jelöltről nem tudni.
A folyamatot ismerő források a The Hillnek azt mondták, hogy
a posztra jelenleg Doug Burgum észak-dakotai kormányzó, a mindössze 39
éves JD Vance ohiói szenátor, és Marco Rubio floridai szenátor tűnik
leginkább esélyesnek.
Ha ez a latolgatás helyes, akkor meglepetést okozhat, hogy a volt elnök legerősebb ismert híve, Tim Scott dél-karolinai szenátor illetve a New York-i Elise Stefanik nem szerepel a befutók között.
"Soha nem volt ennyire fontos az alelnök személye, mint most" – mondta legutóbb Trump a Fox Newsnak. Példaként az Obama-Biden párost említette, ami szerinte a legborzalmasabb volt az amerikai történelemben, és hatásuk jelenleg is erősen rányomja bélyegét a közéletre.
Az amerikai alelnök személyével és hatáskörével kapcsolatban ilyen viták során érdemes felidézni, hogy az illető az öröklési lánc első szereplője, azaz az elnök bármely okból történő kiesése őt emeli automatikusan a főparancsnoki posztra.
Mivel egy ilyen lehetőségre bármikor sor kerülhet, téves azt gondolni, hogy az alelnök csak árnyékfigura. A zavartalan hatalomátvétel érdekében ő is megkapja a titkosszolgálatok napi jelentéseit, és általában jelen van a kormány ülésein.
Nem mellesleg az alelnök egyben a Szenátus elnöke is, és szavazategyenlőség esetén az ő voksa dönt. Egyben ő az, aki a választás után kimondja a végső szót az Egyesült Államok új elnökének személyéről. Legutóbb Mike Pence alelnökre hárult ez az elvileg protokolláris feladat, miközben a Capitolium ostrom alatt állt, hogy ne tegye meg.
Az amerikai történelemben több eset is akadt, amikor az alelnök lépett előre, bár nem mindig lett belőle elnök a következő választáson saját jogán. Előlépett alelnök volt például Andrew Johnson (1865), Harry Truman (1944), Lyndon B.Johnson (1963) és Gerald Ford (1974).