Trump csapást mért az EU-ra, az unió a transzatlanti szövetség jövőjét latolgatja

Egy kemény hét után, amelyen az USA a migrációtól a szabályozásig mindenféle kérdésben bírálta az EU-t, az európaiak a transzatlanti kapcsolatok jövőjét latolgatják, de továbbra is megosztottak a válaszadás módját illetően.

Ez nem verés, hanem földbe döngölés - így jellemezte egy európai diplomata a Trump-adminisztráció egy hete tartó, egyenesen az Európai Uniónak címzett politikai ütéseit.

Először az amerikai kormány nemzetbiztonsági stratégiája figyelmeztetett arra, hogy a blokknak vagy irányt kell változtatnia egy sor kérdésben, vagy a "civilizációs hanyatlást" kell kockáztatnia. A dokumentum egy héten át tartó feszültséget okozott a szövetségesek között.

Európa nemzetközi tekintélyétől kezdve a teljesen szuverén, belföldi ügyekig, mint például a migráció és a szabályozás, a Trump-intézmény minden eddiginél élesebben támadta az EU-t. Az európaiak számára most az a kérdés, hogy az USA továbbra is valódi szövetséges marad-e.

A kampány globális méretűvé vált, amikor Elon Musk, a világ leggazdagabb embere és az X közösségi médiaplatform tulajdonosa a digitális szabályok megsértése miatt kiszabott bírság miatt az európai tisztviselőket ostorozta, és azt javasolta, hogy az EU-t meg kellene szüntetni. A vezetőit "komisszároknak" nevező Musk az X-en kijelentette, hogy a blokk már nem demokrácia.

Donald Trump elnök hétfőn újságíróknak adott kommentárjában visszhangozta ezeket a megjegyzéseket, mondván, a Bizottság által kiszabott bírság "csúnya" volt, és Európa "rossz irányba halad".

Egy európai diplomata az Euronewsnak elmondta, hogy az Egyesült Államokból származó megjegyzések inkább tűnnek belpolitikai beavatkozásnak, mint nemzetbiztonsági kérdésnek.

Egy másik diplomata szerint a Muskra kiszabott 120 millió eurós bírságot, amely jóval alacsonyabb, mint a hasonló szabályok megsértéséért a nagyvállalatokra kiszabott büntetések átlaga, politikai célokra használják ki. Összehasonlításképpen: a Bizottság az év elején 2,95 milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-ra az uniós trösztellenes szabályok állítólagos megsértése miatt.

A diplomata szerint a probléma nem a bírság összegével, hanem a mögötte álló elvvel kapcsolatos.

Az EU nehéz helyzetben van: egyfelől az Egyesült Államok elkötelezettségét kell fenntartani a blokk számára kényes időszakban, amikor Ukrajna jövője a tét, másfelől az EU szuverén joga, hogy saját szabályokat állapítson meg és saját politikát hajtson végre.

Újra naggyá tenni Európát

Végső soron a két fél világnézete egyre inkább eltér egymástól. Míg az EU elvben a multilateralizmus, a szabályokon alapuló kereskedelem és a nemzetközi jog bajnokának tekinti magát, addig Trump mindig is az "Amerika az első" álláspontot képviselte.

Az elnök ezt a napirendet második ciklusában egy lépéssel tovább vitte, és a globális kapcsolatokat vámok, a multilaterális helyett bilaterális kapcsolatok és a nagyhatalmi politikához való visszatérés révén kívánja átalakítani.

Az USA azzal érvel, hogy bár Európa továbbra is stratégiai szempontból fontos Washington érdekei szempontjából és természetes szövetségese, az USA csak akkor maradhat jó viszonyban vele, ha az EU gépezete megváltozik, leépíti a nemzetek feletti szabályozást és visszatér alapvető identitásához. Ahogy a kormányzat szereti ismételgetni: "Európa maradjon Európa".

A kontinens által követett irányváltás érdekében az USA a nemzetbiztonsági stratégiájában kijelentette, hogy ápolni fogja a kapcsolatokat Európa "hazafias pártjaival". Nem részletezte, hogy ezek mely pártok lennének, de nagyrészt úgy értelmezik, hogy a stratégia azokra a konzervatív pártokra vonatkozik, amelyek ellenzik a brüsszeli "nem választott hivatalnokokat".

Trump számára Orbán Viktor magyar miniszterelnök természetes szövetséges. Ahogy az olasz Giorgia Meloni is, aki szerint meg kell őrizni a Nyugat egységét. A két vezető között azonban vanak különbségek: míg Orbán személye a Brüsszellel szembeni közvetlen ellenállásra épül, addig Meloni kettős utat követ, szorosan együttműködik az uniós intézményekkel, miközben otthon és külföldön is fenntartja párbeszédre kész profilját.

Az európai belügyek az EU-ban maradnak

Európa újbóli naggyá tétele azonban az európaiak számára feltételekhez van kötve, és ez a kontinens vezetői számára nem hiányzik.

António Costa, az Európai Tanács elnöke, az eddigi leghatározottabban utasította vissza a nemzetbiztonsági stratégiát, mondván, a szövetségesek nem avatkoznak egymás belső demokratikus folyamataiba.

Friedrich Merz német kancellár is csatlakozott ehhez a véleményhez, mondván, az európai demokráciát nem kell megmenteni, és belügyeiket az európaiaknak maguknak kell kezelniük. Azt is mondta, hogy az USA által a dokumentumban felvetett néhány pont "elfogadhatatlan".

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője, Észtország volt miniszterelnöke, a hétvégén az Euronewsnak azt mondta, hogy a belügyekkel az európaiak foglalkoznak, míg "az Oroszországtól Iránig terjedő fenyegetések megkövetelik a kettejük közti együttműködést".

Elődje, a nyers nyelvezetéről ismert Josep Borrell egy lépéssel tovább ment, azt sugallva, hogy az USA az EU mint unió felbomlását szorgalmazza; az országok felosztását egyetlen egységre és az ideológiailag összehangolt pártok támogatását.

Azzal, hogy Európa "Európa" marad, az amerikai kormányzat egy "nemzetekre osztott fehér Európát" akar látni, amely az USA külső igényeinek van alárendelve - állította. A közösségi médiában kedden közzétett kommentárjaiban Borrell azt mondta, hogy az európai vezetőknek most Európa szuverenitásának érvényesítésével kell válaszolniuk, és "fel kell hagyniuk azzal, hogy úgy tesznek, mintha Trump elnök nem lenne az ellenfelünk".

Versengő érdekek, eltérő megközelítések

Az amerikai megközelítés bonyodalmait azonban tovább fokozza a blokkban hallható kakofónia. Bár a legtöbbeket irritálja a Trump-kormányzat hangneme, egyelőre nincs jele egységes válasznak. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nem foglalkozott sem az amerikai nemzetbiztonsági dokumentummal, sem a Musk-bírsággal.

Valójában a Bizottság többnyire a feszültségek de-eszkalálása mellett döntött, hogy stabilizálja a Washingtonnal való kapcsolatot a nemzetközi kapcsolatok bonyolult időszakában.

Ez a gondolkodásmód, valamint a diplomáciai eszkaláció gazdasági hatásaival kapcsolatos aggodalmak vezettek oda, hogy a Bizottság és a tagállamok a nyáron elfogadtak egy kiegyensúlyozatlan kereskedelmi megállapodást, amelynek értelmében az uniós exportra kivetett amerikai vámok háromszorosára, 15%-ra emelkedtek, miközben a legtöbb amerikai ipari termékre csökkentek a vámok.

A kritikusok ezt megalázónak nevezték, míg a nemzetközi szervezetek, például a Nemzetközi Valutaalap, elismerően nyilatkoztak az EU-ról, amiért felelősségteljes döntést hozott.

Akkoriban a Bizottság tisztviselői azzal érveltek, hogy mivel Ukrajna mindannyiunknak nagy súllyal esik latba, az alku csupán az ára annak, hogy Washington elkötelezze magát. Ez azonban nem jelentett nagyobb helyet Európának az asztalnál Trump Moszkvával és Kijevvel folytatott tárgyalásain. Az USA többször is utalt arra, hogy Európának "irreális" elvárásai vannak a háborúval kapcsolatban.

Eközben az európai kemény jobboldal ellenáll annak, hogy az adminisztrációt nyilvánosan támadja, azon az alapon, hogy ideológiai hasonlóságaik vannak. Ők is keményebb vonalat szeretnének a migrációval kapcsolatban, és Trump visszatérését a woke végeként üdvözölték, még ha a definíció eltérő is.

Az EU számára a válasz a nagyobb felelősségvállalás és a kritikus területeken való függetlenebbé válás lehet. Andrius Kubilius védelmi biztos az Euronewsnak nyilatkozva azt mondta, hogy Európának a saját útját kell járnia, ahelyett, hogy csak reagálna az eseményekre.

"Függetlenebbnek kell lennünk mind védelmi képességeink, mind geopolitikai helyzetünk tekintetében" - tette hozzá. "Talán le kell győznünk a mentális (tétovaságainkat), amelyek általában azt jelentik, hogy azt várjuk, hogy ezek a tervek Washingtonból jönnek". Európa számára azonban ez még feltérképezetlen terület. -forrás:euronews