Transparency: Magyarország továbbra is az egyik legkorruptabb állam az EU-ban

2021.01.29

Magyarország továbbra sem képes kitörni a korrupció csapdájából, sőt, az Európai Unión belül immár Romániával és Bulgáriával az utolsó helyen osztozik - derül ki Transparency International csütörtökön nyilvánosságra hozott Korrupció Érzékelési Index felméréséből.

Az idén 26. alkalommal elkészített, a világ legátfogóbb korrupciós felmérése 180 országot rangsorol. Magyarország 44 ponttal a 69., Bulgáriával, Romániával, a Dél-afrikai Köztársasággal, Jamaicával és Tunéziával holtversenyben (az egytől 100-ig terjedő skálán a magasabb pontszám kevésbé korrupt országot jelent - a szerk.).

Transparency International Magyarország Korrupciós válságot okozott a koronavírus-járvány Delia Ferreira Rubio Transparency International globális elnöke
 Korrupció Érzékelési Index az EU tagállamaiban Transparency International
Korrupció Érzékelési Index az EU tagállamaiban Transparency International

Az eredmények alapján Magyarország továbbra sem képes kitörni a korrupció csapdájából - derül ki a Transparency International Magyarország országjelentéséből, amelyet a CPI eredményekkel együtt, január 28-án mutattak be Budapesten.

A korrupciós helyzetet súlyosbítja, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta a kormány keveset fordított szociális válságkezelésre, miközben a járványt számos esetben használta ürügyként a jogállami kulisszák lebontására, valamint a kormányközeli oligarchák kistafírozására.
Transparency International Magyarország

A felmérésben szereplő 180 országot nézve Magyarország közepesen korruptnak tekinthető. Azonban a CPI szerint sokkal rosszabb a helyzet mint a közvetlen régiós versenytársainknak minősülő Visegrádi Négyek többi országában: Szlovákia 5, Csehország 10, míg Lengyelország 12 ponttal kapott jobb értékelést. Az elmúlt évhez képest ez a különbség csökkent, az országcsoport minden tagjának értékelése romlott a tavalyihoz képest, csak a magyar pontszám stagnált.

Minden eddiginél fontosabb lesz az uniós források hatékony felhasználása

A jelentés kitér arra, hogy "a 2014-2020-as költségvetési időszakban Magyarország alacsony hatékonysággal használta fel az uniós gazdaságfejlesztési támogatásokat, az egyajánlatos közbeszerzések aránya pedig különösen magas volt".

Magyarország a 2021 - 2027. időszakban minden eddiginél több uniós forrást fog kapni (körülbelül 40,6 milliárd eurót). Ezért különösen fontos, hogy Magyarország a most kezdődött támogatási ciklusban hatékonyabban használja fel az EU-pénzeket - emelik ki.

Korrupciós válságot okozott a koronavírus-járvány

A Transparency International berlini központjának elemzésében kiemelik, hogy a koronavírus-járvány kezelése még a jól teljesítő országoknak is kihívást jelentett, amely sok esetben a járványügyi beszerzések átláthatatlanságához vezetett.

Delia Ferreira Rubio Transparency International globális elnöke
Transparency International Magyarország
A COVID-19 okozta krízis nem csak egészségügyi és gazdasági válságot jelent, hanem egyben korrupciós válságot is. Utóbbit eddig nem sikerült kezelnünk.
Delia Ferreira Rubio Transparency International globális elnöke

A felmérésből kiderül, hogy a vizsgált 180 ország többségében az elmúlt évtizedben nem javult a korrupciós helyzet, az országok kétharmadának pontszáma továbbra is 50 pont alatt van.

"Felgyorsult a demokratikus kulisszák lebontása"

"Magyarországon a koronavírus-járvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását" - írják a jelentésben.

Ide sorolják:

  • a rendeleti kormányzás bevezetését, amely különösen széles mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak.
  • az önkormányzatok egyes hatásköreinek és bevételeik nem csekély részének az elvonását, a
  • az adatigénylések megválaszolásának a határidejének a növelését
  • az Alaptörvény a közpénz fogalmát újradefiniáló módosítását.

"Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány kétségtelenül szükségessé tette a 2020-as költségvetés átalakítását, a járványkezelésre fordítható forrásokat sok esetben nem hatékonyan, a kormánypárt holdudvarába tartozó oligarchák és klientúra megsegítésére használták fel, míg a leginkább rászoruló csoportok a kelleténél jóval kevesebb közvetlen segítséget kaptak" - mutat rá a jelentés.

Transparency International Magyarország Delia Ferreira Rubio Transparency International globális elnöke

Dánia és Új-Zéland az élen

A legkevésbé korrupt ország a felmérés szerint Dánia és Új-Zéland (88 ponttal), őket követi holtversenyben Finnország, Svájc, Svédország és Szingapúr. Ezekben az országokban pártatlanul működnek az állami intézmények, a végrehajtó hatalom tevékenysége átlátható és elszámoltatható, és nyilvánosak a közpénzköltések.

A legkorruptabb két ország holtversenyben Dél-Szudán és Szomália (12 pont).

Több EU-s tagállam előtt volt Magyarország évekig

2009-ben 46.volt Magyarország. Csehország, Lettország, Szlovákia, Olaszország, Görögország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Bulgária is mögötte állt az akkori EU-tagállamok közül, és az azóta EU-tag Horvátország is.

A Fidesz-kormányzás első évéről szóló jelentésben az 50. helyre csúszott vissza, Lengyelország és Litvánia mögé. 2011-ben tovább csúszott lefelé, az 54. volt.

2012-ben vezették be a mostani pontozást, Magyarország visszaugrott a 46. helyre 55 ponttal, megelőzve ismét Litvániát, de Lengyelország mögött maradva.

2013-ban egy hellyel és egy ponttal lejjebb került, Litvánia pedig visszaelőzte.

2014-ben ugyanúgy 54 ponttal a 48. helyre csúszott egyet, és Lettország megelőzte.

2015-ben hárompontos vesztességgel 50., holtversenyben Horvátországgal és Szlovákiával.

2016-ban már 50 pont alatt, 48 ponttal az 57. Horvátország és Szlovákia is elhagyta.

2017-ben már a 66. helyre esett vissza 45 ponttal, egyedül Bulgária szerepelt Magyarországnál rosszabbul az EU-ból.

2018-ban két helyet javítva a 64. helyre került 46 ponttal. Az EU-ban Bulgáriában és Görögországban volt rosszabb a helyzet.

2019-ben 44 ponttal hat helyet csúszva Romániával holtversenyben a 70. volt a felmérés rangsorában.

A korrupciós érzékelési index (CPI) a közszektor korrupcióját méri a gazdaság, a társadalom, illetve az állami intézményrendszer korrupció fertőzöttsége alapján. 12 nemzetközi intézmény 13 kutatására támaszkodva készítik, szakértők és üzletek megkérdezésén alapul.