Tíz év után már szabadulna a börtönből a norvég tömeggyilkos

Börtönből való szabadulását kéri a 21 évre ítélt Anders Behring Breivik, aki tíz év rács mögött töltött idő után azt állítja, már nem jelent veszélyt a társadalomra. Szakértők ezt nem így látják.

A szélsőjobboldali terrorista máig nem tanúsított megbánást amiatt, hogy 2011-ben 77 embert gyilkolt meg egy robbantásos és fegyveres mészárlás során. Az áldozatok és a túlélők családjai attól tartanak, hogy a meghallgatáson, amelyen szakértők szerint nem fog célt érni, ismét szélsőséges nézeteit fogja hangoztatni.

Randi Rosenqvist pszichiáter, aki 2012-es börtönbüntetése óta kíséri figyelemmel Breiviket, azt mondja: "nem észlelek nagy változásokat Breivik működésében", sem a büntetőper óta, amikor a mészárlás mértékével hencegett, sem a 2016-os, "emberi jogainak megsértéséről" szóló pere óta, amikor náci karlendítésre emelte a kezét.

Elvileg és gyakorlatilag a feltételes szabadlábra helyezésért folyamodó személynek bűnbánatot kellene tanúsítania,

és meg kellene mutatnia, hogy megérti, miért nem lehet megismételni az ilyen cselekményeket" - mondta. A pszichiáter a meghallgatáson tanúvallomást fog tenni, és benyújtja szakvéleményét, amely általában döntő fontosságú, ha a bűnözők bizonyítani akarják, hogy már nem veszélyesek.

"Nem valószínű, hogy ez megtörténik" - mondta Berit Johnsen, a Norvég Büntetés-végrehajtási Intézet egyetemi kutatóprofesszora is. "Szerintem elég nyilvánvaló, hogy még mindig nagy a kockázata annak, hogy újabb bűncselekményeket követ el, ha szabadul." A tárgyalás három napig tart, de az ítéletet csak hetek múlva hirdetik ki.

2011. július 22-én Breivik hónapokig tartó aprólékos előkészületek után autóbombát robbantott az oslói kormány székháza előtt, nyolc embert megölve és több tucatnyit megsebesítve. Ezután Utøya szigetére hajtott, ahol tüzet nyitott egy baloldali ifjúsági tábor résztvevőire. Hatvankilenc embert ölt meg, többségük tizenévest, mielőtt megadta magát a rendőrségnek.