"Termonukleáris" hatása lesz, ha leáll az orosz gázszállítás - állítja egy bolgár szakértő
Orbán Viktor a bolgár államfővel, Robert Fico az Európai Bizottság elnökével tárgyal az orosz gázimport lehetséges jövőjéről. Magyarország számára elsősorban a Gazprombank elleni új amerikai szankciók jelentenek kihívást.
Bár Orbán Viktor pénteken, szófiai tárgyalásain várhatóan dicséretet kap Rumen Radev elnöktől, amiért a soros magyar EU-elnökség idején sikerült elérni Bulgária teljes körű schengeni tagságát, a megbeszélés valódi témája az orosz gázimport jövője lesz.
A Bulgárián keresztül történő gáztranzit annyira komoly kérdés, hogy az a magyar miniszterelnök bulgáriai tárgyalásainak napján le is állhat a Gazprombankkal szembeni amerikai szankciók miatt - írja az Euractiv.
A szankciók véget vetnek annak a jelenlegi gyakorlatnak, hogy a Török Áramlat gázvezetéken keresztül érkező orosz gázért az orosz energiakonszern bankjának fizetnek (a vezeték Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül vezet Magyarországra és Szlovákiába).
A magyar külügyminiszter egy hete tárgyalt Bulgáriában Radevvel és Vlagyimir Malinov energiaügyi miniszterrel a TurkStream-en keresztül történő orosz gáztranzit kifizetéséről. Szijjártó Péter akkor bejelentette, hogy "sikerült megoldást találni az orosz Gazprombank elleni új amerikai szankciók jelentette problémákra, így továbbra is stabil lábakon áll Magyarország energiaellátása", de a megoldást még nem mutatta be nyilvánosan.
Ilian Vaszilev bolgár energetikai szakértő, volt moszkvai nagykövet az Euractivnak úgy fogalmazott: ha Bulgária leállítja az orosz gáz Szerbiába és Magyarországra történő továbbítását, akkor annak a két országban "termonukleáris hatása" lesz, igaz, ezt nem fejtette ki bővebben.
Magyarországra jelenleg a Török Áramlaton kívül Ukrajnán keresztül érkezik még orosz gáz, de az Oroszország és Ukrajna közötti tranzitszerződés csak az év végéig van érvényben, a meghosszabbítása pedig erősen kérdéses. A Török Áramlat viszont megkerüli Ukrajnát, a Balkán felől hoz be orosz gázt Európába.
Közben ugyancsak az orosz gázszállítás mikéntjéről tárgyal a szlovák miniszterelnök is az Európai Bizottság elnökével. Ursula von der Leyennel folytatott megbeszélései előtt Robert Fico azt mondta egy parlamenti bizottság előtt, hogy bár az ukrán kormány elutasította a Gazprommal kötött tranzitszerződés meghosszabbítását a háború miatt, alternatív megoldások lehetségesek a gázútvonal jövő évi megtartására.
Szlovákiának hosszú távú szerződése van a Gazprommal, és továbbra is Ukrajnán keresztül szeretné kapni az orosz gázt, mondván, ha máshol vásárolna gázt, az tranzitdíjban 220 millió euróval többe kerülne az országnak, és emelné a gáz európai árát is.
Figyelembe veszem az ukrán kormány döntését, hogy nem akarják meghosszabbítani a Gazprommal kötött szerződést. De ez nem jelenti azt, hogy nem vehetünk gázt keletről - jelentette ki Robert Fico, aki szerint létezne egy olyan megoldás, hogy "Ukrajna nem orosz gázt fog szállítani, hanem olyan gázt, amelynek tulajdonosa valaki más lesz".
A szlovák miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy egy ilyen lépéshez szüksége van a Bizottság támogatására is. A Bizottság azonban kedden világosan közölte: nem támogatja sem a szerződés meghosszabbítását, sem más olyan megoldást, amely fenntartaná az orosz gáz importját.
Ukrajna nyáron jelentette be, hogy nem fogja meghosszabbítani az orosz Gazprommal kötött ötéves megállapodást az orosz gáz Európába történő tranzitjáról, amikor az év végén lejár a szerződés.
Moszkva és Kijev 2019-ben állapodott meg az ukrajnai gáztranzitútról, ami lehetővé teszi Oroszország számára, hogy Ukrajnán keresztül gázt exportáljon Európába. Két belépési pont létezik, Szohranyivka és Szudzsa, de Ukrajna 2022-ben vis maiornak nyilvánította a Szohranyivkán keresztül történő szállítást, és leállította azt.
A legtöbb uniós ország az ukrajnai invázió miatt csökkentette az orosz gáztól való függőségét - idézi fel a Reuters összefoglalója. Az Ukrajnán keresztül érkező gáz korábbi fő vevői közé tartozik Ausztria, Szlovákia, Olaszország, Magyarország, Horvátország, Szlovénia és Moldova.
Ausztria még mindig Ukrajnán keresztül kapja a legtöbb gázt, míg mások diverzifikálták a forrásaikat és lépéseket tettek a kereslet csökkentésére. Oroszország egyébként becslések szerint évente 4,5 milliárd dollárt veszíthet, ha leáll a gázexportja.
