Számíthat az EU támogatására a katasztrófák által sújtott Görögország
A múlt hetekben a viharok legalább 15 emberéletet követeltek Közép-Görögországban, és az ország egy része még mindig a víz alatt van. Korábban az országot hatalmas erdőtüzek is pusztították. A két természeti katasztrófa több milliárd eurós kárt okozott.
A pénz elkülönítéséhez Európának gyorsnak és rugalmasnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy át kell szervezni a fel nem használt kohéziós, mezőgazdasági és szociális alapokat Görögország szükségleteinek kielégítése érdekében.
De az EU-nak fel kell töltenie a Szolidaritási Alap nevű válságkezelési költségvetést is.
"Ez összesen 2,25 milliárd euró mozgósítását teheti lehetővé Görögország számára. Ráadásul a Bizottság készen áll a Szolidaritási Alap keretében benyújtott görög kérelmek értékelésére. Itt fontos, hogy a tagországok egyetértsenek a szolidaritási alap feltöltésére vonatkozó javaslatunkkal, és ha ez jövőre megtörténik, akár 400 millió eurót is rendelkezésre bocsáthatunk" - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az EU 2002-ben létrehozta az úgynevezett szolidaritási alapot a természeti katasztrófák kezelésére. Jelenleg az alap szinte üres, és nem képes megbirkózni az éghajlatváltozás hatásaival. A képviselők úgy gondolják, hogy új, erőteljes támogatási rendszerre van szükség.
"Úgy gondolom, hogy többet kellene tenni annak érdekében, hogy támogassuk Görögországot, de Európa más régióit is, amelyek szintén érintettek. De a jövőben rugalmasabb támogatási rendszert kell kiépítenünk, hogy amikor ilyen dolgok történnek, a pénz közvetlenebben, gyorsabban és rugalmasabban tudjon áramlani" - véli Terry Reintke, német zöldpárti európai parlamenti képviselő.
A Szolidaritási Alapra az elmúlt év során nyomás nehezedett, hiszen sok ország kapott belőle pénzt.
Törökországtól kezdve, ahol földrengés következményeivel kellett szembe nézni, egészen Szlovéniáig, amelyet a közelmúltban árvíz pusztított.
