Szabad szemmel is látható lesz öt égitest együttállása a nyári égbolton
Július 30-án
hajnali fél négykor szabad szemmel is látható csillagászati jelenséget
lehet majd megfigyelni a keleti égbolton, ahol öt égitest, a Fiastyúk
csillaghalmaz, a holdsarló, a Mars, a Jupiter és a Bika csillagkép vörös
csillaga, az Aldebaran kerül közel egymáshoz.
Ezt
követően augusztus 4-én és 5-én a Mars a Bika felső szarvának csúcsára
lép, így a Jupiter, a Mars és az Aldebaran formáznak majd egyenlő szárú
égi háromszöget - írja közleményében a Svábhegyi Csillagvizsgáló, ahol a
különleges együttállások miatt rendhagyó módon hajnali programmal
várják a látogatókat.
Július 30-án a fogyó holdsarló 30 fokos
magasságban látszik majd a keleti látóhatár felett, sőt megvilágítatlan
oldalának szürke fénye is megfigyelhető lesz. Egy kis távcsővel az éppen
nyugvó, teraszos falú Copernicus-krátert vagy a déli féltekén lenyugvó,
még nagyobb Longomontanus-krátert is meg lehet majd pillantani.
Tőle
jobbra fölfelé két fokkal a Fiastyúk csillaghalmaza lesz látható. A
halvány kékesfehér csillagok alkotta csillaghalmaz ködös foltként tűnik
majd fel a holdsarló mellett, egy kézi távcsővel azonban kéttucat
csillaga is megfigyelhető lesz.
A holdsarló alatt öt fokkal a
Mars bolygó jár majd, amely egy jellegzetes vöröses csillagnak tűnik,
hiszen bolygó léte miatt állandó fénnyel világít, nem pislákol. Ahhoz,
hogy a bolygó 89 százalékos fázisát vagy a Mare Sirenum sötét tengerét
látni lehessen, legalább kétszázszoros nagyítású távcsövet kell
használni.
A Mars alatt hat fokkal egy ugyanolyan fényes,
narancssárga csillag látszik majd, az Aldebaran. A Bika szemét kirajzoló
csillag egy vörös óriás, amelynek átmérője negyvenötször nagyobb, mint a
Napé, ezért lehet szabad szemmel is narancsszínűnek látni. Mivel ez egy
csillag, ezért pislákol az egyenletes fényű Marshoz képest, és akár a
szivárvány színeiben is játszhat majd.
Az együttállás ötödik
égiteste a legfényesebb, csillagszerű Jupiter lesz. Az Aldebaran
csillagtól öt fokkal balra látszik majd, összetéveszthetetlenül fényes,
egyenletes fényű fehér csillagként. Egy kézi távcsővel a körülötte
keringő 4 Galilei-hold is látható lesz, állványos csillagászati
távcsővel pedig a 35 ívmásodperces bolygókorong egyenlítői felhősávjai
is könnyen észrevehetők.
Távcsővel egy hatodik égitest, az Uránusz is csatlakozik a találkozóhoz. A zöldes színű csillagszerű bolygó egy kézitávcsővel is megfigyelhető, a Fiastyúktól 5,5 fokkal jobbra lefelé. Nagyon apró, mindössze 3,5 ívmásodperces korongja azonban csak kétszázszoros nagyítás fölött látható bolygókorong alakúnak.
A közlemény szerint az augusztus 4-én és 5-én látható együttállás a Mars különleges helyzete miatt lesz nagyon izgalmas. A vörös színű Mars bolygó a Bika csillagkép fejét formázó, V betű alakú Hyádok csillaghalmaz felső szárához csatlakozik. Az alsó szárán a már jól ismert, narancssárga Aldebaran csillag ül majd. A Bika feje ekkor úgy fog kinézni, mintha két vörös szeme lenne, a szarvai kiindulása mentén, a két szarv közé pedig a Jupiter szúródik be, fényes, fehéren tündöklő, csillagszerű égitestként. A három fényes "csillag" egy egyenlő szárú, tompaszögű háromszöget alkot, tetején a vörös Marssal, bal oldalán a fényes fehér Jupiterrel.
A főváros legnagyobb csillagászati
dómjában, a Svábhegyi Csillagvizsgálóban a programok során a Budapest
kupolában lesz lehetőség a helyi távcsőóriáson keresztül a különleges
észlelésekre. Az óriási lencsés távcső segítségével a Holdat, a
bolygókat és a kettőscsillagokat lehet akár több százszoros nagyításban
látni, a tükrös távcső pedig a csillaghalmazokról és az égi gázködök
fodrairól, gyűrűiről ígér különleges képet.
Az égitest bemutatók
közt a Fiastyúk hét legfényesebb csillaga akár szabad szemmel is
megfigyelhető lesz, a helyi távcsöveken keresztül pedig a halmaz mélyén
lévő tucatnyi kékesfehér csillag is láthatóvá válik majd. Meg lehet
figyelni a Jupiter színes felhősávjait és négy Galilei-holdját, a
Szaturnusz gyűrűrendszerét és narancsos Titán óriásholdját, a Marsot,
valamint az Uránuszt, amelynek fényes zöld színű korongja a helyi
óriástávcsövön keresztül jól kivehetővé válik majd.
Az eseményen
bemutatott objektumok eltérhetnek az előre meghirdetettektől,
tekintettel az éppen aktuális légköri viszonyokra. Amennyiben borult idő
lesz, és nem látszódnának a csillagok, akkor virtuális csillagképtúrán a
látogatók az égitestek olyan mélységeibe is bepillanthatnak, amelyeket
még a legnagyobb távcsővel sem lehetne látni.
Részletes program a csillagvizsgáló honlapján olvasható.-forrás:MTI