Súlyos válságot okozhatnak Orbánék az EU-ban

2020.11.17

Politikusok és szakértők között megindult a vita arról, miként lehet menteni a menthetőt, miután Magyarország és Lengyelország bejelentette: blokkolja az Európai Unió hétéves költségvetését (MFF) amiatt az új mechanizmus miatt, amely az uniós finanszírozást a jogállamisággal kapcsolja össze.

Orbán Viktor dolgozószobájában   -   Szerzői jogok  Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Orbán Viktor dolgozószobájában - Szerzői jogok Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Blöff vagy valós fenyegetés?

Az intézményekben és jónéhány tagállamban is az vált az uralkodó felfogássá, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök csak blöfföl, és - különös tekintettel a járvány Magyarországot is erősen sújtó második hullámára - nem fog lemondani az EU által az ablakba kihelyezett tekintélyes mennyiségű pénzről - írja a Bruxinfo.

A lap szerint ha a színfalak mögött folyó politikai tárgyalásokon nem sikerül olyan megoldást találni, amely feloldaná a blokkolást, akkor az EU-nak elvileg rendelkezésére állnak pótmegoldások. Silvia Merler, a Bruegel intézet korábbi szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a saját források rendszerét nem sikerülne egyhangúlag módosítani, akkor a jelenlegi (2014-2020 közötti) MFF lesz a kiindulópont, ami nem számol a legnagyobb, 672,5 milliárd eurós helyreállítási alappal (RRF). Ettől azonban a jogállami feltételrendszer még hatályba lép és alkalmazható lesz a magyar és a lengyel uniós pénzekre.

Az AP amerikai hírügynökség szerint politikai válságot idézett elő az Európai Unióban Lengyelország és Magyarország azzal, hogy megvétózta a következő hét évre szóló költségvetést és a járvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást szolgáló helyreállítási intézkedéscsomagot - hangzott el a Klubrádióban.

A két kormányzattal szemben hangoztatott bírálatok pontjai közül az AP kiemeli az igazságszolgáltatás függetlenségének és a médiaszabadságnak az aláásását, valamint Magyarországot illetően ezen felül még azt a kritikát is, hogy az Orbán-kormány megbélyegzi a szabadságjogokért szót emelő nem kormányzati szervezeteket, valamint állítólag - saját politikai szövetségeseinek gazdagítása céljából - visszaél az EU-forrásokkal.

Öngól is lehet

A német Die Welt úgy fogalmaz: "Orbán túszul ejti az EU-t, de Merkel sem fogja meggondolni magát".

A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról ír, hogy lengyel és magyar szempontból nem kockázatmentes a vétó, hiszen azzal a két ország öngólt lőhet, mert óriási uniós pénzektől eshet el. A német lap szerint diplomáciai körökben úgy látják, hogy a lengyel álláspont kevésbé szigorú a jogállamisági mechanizmussal szemben. Erről tanúskodik Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő múlt heti levele, miszerint a lengyel ratifikálásra azoknak a "kielégítő garanciáknak a hiányában" nincs mód, amelyek arról szólnak, hogy "megőrzik a tagállamok szerződésekbe foglalt jogait". Ilyen garanciákat a többiek minden további nélkül megadhatnak Varsónak, például különnyilatkozat formájában - véli a frankfurti lap.

Emellett lehet még némi mozgástér abban is, hogy a német EU-elnökség a szankciókat le szeretné szűkíteni a költségvetés-ellenőrzéssel kapcsolatos esetekre, miközben az Európai Parlament mindenfajta jogállamisági hiányosság ellen felhasználható eszközt akar. Orbán keményebb dió a lengyeleknél, ő csak a teljes egyöntetűség mellett fogadna el szankciókat, minősített többséggel nem.