„Sötét időszak volt" - egy Budapesten tanuló afgán a tálib uralomról
A tálibok hatalomátvételével elbukott a húszéves demokráciaépítési kísérlet Afganisztánban, és félő, hogy visszatér az a sötét korszak, ami a 2001-es amerikai bevonulás előtt öt éven át tartott az országban. Egy Budapesten tanuló afgán férfi személyesen is átélte, mit jelentett a tálibok rémuralma. Elsőként a családot fenntartó bátyját üldözték el szülővárosából, Pul-i-Kumriból.
A témában a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének doktorjelöltjét, Mohammad Ali Samayt kérdeztük, aki gyerekként élte át a tálibok első regnálását, majd a kétezres évek végén, ösztöndíjjal került Magyarországra abból a Baglán tartományból, ahol 2006-tól a magyar katonák vezették a tartományi újjáépítési csoportot.
Utána elveszítettük az iskolát, mert az iskolába ha mentünk volna, akkor tálibnak, vagyis terroristának készültünk volna. Az, hogy milyen szegénységben éltünk, az egy másik dolog. Napi ötször korbáccsal meg erőszakkal elvittek minket mecsetbe, hogy imádkozzunk. Amúgy muzulmánok voltunk, még mindig, de az hogy korbáccsal meg erőszakkal visznek, az másik dolog.
A videóinterjúban a doktorjelölt magyarul mesélt gyerekkori élményeiről, amikor az iskolát is ott kellett hagynia a tálibok miatt, és arról, ahogy a 2001-es amerikai bevonulás utáni változások nyomán egy élhetőbb Afganisztán jött létre. Főleg a 2004-es választások után javult nagyon sokat a helyzet az országban.
Abban az időben nagyon jó is volt. Nekünk sikerült államot építeni, választott kormányt építeni, sajtószabadságunk volt, véleményszabadságunk volt, sok mindenünk volt, csak az, hogy tegnap pár órán belül mindent elveszítettünk, és most már egy olyan érzés van, hogy Afganisztánnak nem is volt kormánya 2001-től 2021-ig, mert visszamentünk oda, ahonnan kezdtünk.
Az idei amerikai csapatkivonás következményeiről a Külügyi Szemlében is publikáló Mohammad Ali Samay szerint az afgán állam összeomlásában az Egyesült Államok és a kabuli kormány politikai döntései is szerepet játszottak. Jelenleg pedig nem az a kérdés, hogy a tálibok megszilárdítják-e a hatalmukat az országban, hanem az, hogy visszatérnek-e a kilencvenes évek végének rémuralmához, vagy nemzetközi ígéreteiknek megfelelően enyhítenek a szigoron.
A tálibok már megszilárdították a hatalmukat. Nincs semmiféle állam, vagy kormány, vagy politikai mozgalom, ami a tálibok ellen harcolna. Nem kapnak semmiféle támogatást. A regionális hatalmak, mint Kína, Oroszország, Irán, már régóta a tálibokkal tárgyalnak, és csak annyit akarnak, hogy a tálibok ne jelentsenek kihívást, fenyegetést nekik.
Mohammed Ali Samay szerint a tálibok nem fognak mérsékeltebb politikusokkal osztozkodni a hatalmon, amit véres harcok árán tudtak megszerezni.
A teljes interjút a fenti videó lejátszóra kattintva lehet megnézni.
