Példátlan nemzetvédelmi botrány is erősíti Steve Bannon harcát
Miután kegyelmet kapott az utolsó elnöki óráit töltő Donald Trumptól, az amerikai jobboldal eszmei vezéralakja kis időre visszahúzódott a nyilvánosságtól, de most újra hiperaktív. Steve Bannon neve a magyar közönség előtt is ismert, tartott előadást Budapesten, és bőségesen adott témát a magyar sajtónak is. Most gerilla harcmodorra vált, és előbb a saját pártját akarja harcképessé tenni. Ehhez a digitális csatatér legjobb eszközeit használja fel. Épít az elnök és a demokraták bővülő hibatárára is és a sorozatos washingtoni botrányokra is.
Az előzmények
Januárban, a már szinte biztosra vehető vereség zavarában Steve Bannoné volt az egyik legerősebb hang, hogy a bukást meg kell és meg is lehet fékezni, és az eredményt vissza kell fordítani. A Breitbart-hírszolgáltató korábbi ügyvezetője Hadműveleti terem (War Room) nevű podcastjában január 5-én értesítette hallgatóit, hogy "Minden együtt van. Támadás előtt állunk és holnap elszabadul a pokol". Ez meg is történt.
Ő maga már tavaly nyáron bajba került, amikor azzal vádolták meg, hogy több ezer adományozót becsapott, akik úgy tudták, hogy a déli határfal építéséhez járulnak hozzá, de Bannon egymillió dollárt lecsapolt az alapból. Bannon 'Last minute' döntéssel mentesült, amit Trump elnök a hivatalos hatalomátadás előtti éjszakán írt alá. Vádlott-társai viszont nem kaptak kegyelmet, és az ő perük folytatódik. Bannon már túllépett ezen a vitán, és halad tovább.
Le a kalappal
Bannon már több mint egy éve működteti a podcastot. Eredeti célja a Trump elnök ellen indított kongresszusi vádemelés megtorpedózása volt, amiről részletesen beszélt több interjúban is, sőt a CNN frontemberével, Anderson Cooperrel is szóba állt. (A vádemelés témája az ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetés volt, 2020 áprilisában.)
A podcastot a Twitter és a Youtube novemberben blokkolta, amikor Bannon kegyetlenül nekiment Anthony Fauci doktornak (a Covid-főorvosnak) és Christopher Wray FBI igazgatónak, javasolva az illetők lefejezését. Ezzel átlépte a nehezen definiálható, de azért létező vörös vonalat, bár eközben Irán vallási vezetője hasonló üzeneteket küldözget zavartalanul.
A két nagy platform tiltása ellenére az Apple streamjével alkalmanként milliókat képes elérni. Naponta 2-4 beszélgetést, vitát vagy elemzést szolgáltat, egyenként 50 perces terjedelemben. Az indulás óta a műsorok száma már az 1300 felé közeleg, ami 'le a kalappal'-teljesítmény, mind szellemileg, mind fizikailag. Munkájában egy volt FBI különleges ügynök, egy kiberszakértő és egy kríziselemző segíti, tehát el van látva kellő információkkal. Olykor botlásokkal is, persze.
Kalifornia nem jött be
Mivel semmilyen rendszer nem tökéletes, itt is becsúsznak a túlhevültség vagy a pártérdek vezérelte érvelések hibái. Példa erre a nyugati parti óriásállam minapi szavazása Gavin Newsom demokrata kormányzó visszahívásáról, ami közel kétharmados vereséggel bukott el.
A szavazásra készülve maga Donald Trump óvatosabbnak bizonyult, mint Bannon. A volt elnök azt írta blogján, hogy "komolyan hiszi-e bárki, hogy a kaliforniai szavazás nincs máris elcsalva? Millió és millió levélszavazat fogja ugyanúgy eltorzítani az eredményt, mint a 2020-as elnökválasztásokon."
Ezzel szemben Bannon aznap reggeli műsorában biztosra vették a kormányzó bukását, túlértékelve a koronavírus kezelésével és a bevándorlással kapcsolatos tétek súlyát. Olyan nosztalgikus reménykedés is elhangzott, hogy ha egyszer már Arnold Schwarzeneggernek sikerült leváltásos szavazással megszereznie a kaliforniai kormányrudat 2003-ban, akkor miért ne sikerülhetne most is?
Ugyanakkor a liberális Newsweek arra figyelmezteti a demokratákat, hogy egy percig se gondolják, hogy a kaliforniai siker a trumpizmus végét jelenti.
Mark Milley amerikai vezérkari főnök és Li tábornok beszélgetése 2020. október 30. Steve Bannon War Room podcast
Ha nem Kalifornia, akkor Kína - aligha van ilyesmire példa a világtörténelemben
A leleplező riportok és könyvek fejedelmének, Bob Woodward újságírónak a nevét mindenki ismeri, főként a Watergate-ügy (amiről film is készült) és a CIA titkos háborúinak feltárásáról. Új könyve (Peril - Veszély) már megjelenése előtt bombát robbantott, mert a The Washington Post egy hajmeresztő részletet szellőztetett meg belőle.
A történet szerint Mark A. Milley, az amerikai vezérkari bizottság főnöke (vagyis a honvédelem második embere az elnök után) Donald Trump választási kudarca után titokban felhívta kínai partnerét és nyugtatgatta, hogy meg fogja akadályozni, hogy a 'pszichésen labilissá vált elnök' netán nukleáris csapást mérhessen Kínára, hogy így tartsa meg elnöki posztját.
Volt egy titkos beszélgetésük már tavaly októberben is, amikor az amerikai vezérkar megrémült a Dél-kínai-tenger körzetében tapasztalt kínai aktivitástól. Woodward szerint annak során ez hangzott el:
Li tábornok, mi már öt éve ismerjük egymást. Ha támadunk, akkor időben és előre szólni fogok. Nem lesz meglepetésszerű. Mark Milley amerikai vezérkari főnök és Li tábornok beszélgetése 2020. október 30.
A következő hívás január 8-án zajlott, vagyis két nappal a Capitolium ostroma után. Li tábornok aggódott a washingtoni eseményeket látva, de Milley megnyugtatta, hogy az amerikai demokrácia stabil. A 63 éves vezérkari főnök szerint Trump elnök mentális hanyatlást szenvedett a választások után, és ezt a nézetét egy másik telefonhívásban Nancy Pelosi házelnöknek is megerősítette. Megnyugtatta az alsóház vezetőjét, hogy egy improvizatív nukleáris támadás végrehajtása lehetetlen, mert a parancsnak végig kell mennie egy katonai és jogi biztonsági protokollon, amit ő tart kézben
Milley attól is félt, hogy Kína mégis lecsaphat, ha veszélyeztetve érzi magát, ezért még aznap felhívta az USA ázsiai és csendes-óceáni parancsnokát, hogy függessze fel a térségben az amerikai hadgyakorlatokat, ami meg is történt. Egyben utasította a katonai vezetés több tagját, hogy az elnököt zárják el a védelmi információktól és egy hirtelen döntés lehetőségétől.
Az eset emlékeztet az 1974-es politikai válságra, de még annál is tovább megy. Abban az évben James R. Schlesinger védelmi miniszter kérte a vezérkartól, hogy minden információt előbb vele osszanak meg és ne a főparancsnokkal (az elnökkel), aki akkor éppen a Watergate miatti leváltás lázában égett és a kiszámíthatatlanság érzete lengte körül. De odáig ők sem mentek el, hogy biztonsági aggodalmaikat megosszák a szovjetekkel is - saját főparancsnokukkal szemben.
Jogi értelemben Milley megsértett egy ősrégi, de még létező jogszabályt, a Logan-törvényt. 1799-ben vésték kőbe, hogy külföldi hatalmakkal vagy azok képviselőjével kizárólag az Egyesült Államok (vagyis a kormány) vagy annak megbízottja léphet kapcsolatba. Márpedig a vezérkar főnöke nem az. Az eset idején - választási kudarca ellenére - még Donald Trump volt az USA elnöke, és ez a lépés a tudta nélkül történt.
E törvény alapján utoljára 1855-ben ítéltek el valakit, és bár később többen is megsértették (így John Kerry, a mostani környezetvédelmi miniszter), de nem volt következménye. A büntetési tétel 3 év szabadságvesztés és/vagy pénzbírság.
Az afganisztáni kivonulás drámája és eme új botrány után Milleynek kicsi az esélye, hogy megtarthassa posztját. A Twitteren máris gyülekeznek a menesztését követelő bejegyzések, és jelentkeznek az ellene tanúskodni hajlandó katonatisztek. A történet önmagában megér egy misét, és Bannon műsorainak is témákat kínál majd.
