Pedofiltörvény: kezdődik az EU pere Magyarország ellen az Európai Bíróságon
A magyar gyermekvédelmi törvényt kifogásoló perhez az Európai Unió összesen 15 országa csatlakozott.
Kedden lesz az első meghallgatás az Európai Unió Bíróságán a magyar gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban.
Orbán Viktor miniszterelnök 2017 óta azzal kampányol, hogy a FIDESZ megvédi a gyerekeket. Ezért érintette érzékenyen a "rendszert" a 2024 elején kipattant ügy, miszerint Novák Katalin akkori köztársasági elnök – még a pápalátogatás idején – kegyelemben részesítette a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét, akit pedofil bűncselekmények eltussolása miatt ítéltek jogerősen börtönbüntetésre.
Az eset jelentős közéleti felzúdulást okozott, ami Varga Judit igazságügyi miniszter, majd Novák Katalin lemondásához vezetett.
A Fidesz–KDNP 2021-ben megszavazott gyermekvédelmi törvénye zéró toleranciát hirdetett a pedofil bűnelkövetőkkel szemben. A jogszabály a pedofília elleni küzdelem égisze alatt korlátozza a szólásszabadságot és a gyermekek jogait is, mert 18 éven aluliak számára megtiltja az LMBTQ-emberekkel kapcsolatos tartalmak megjelenítését az iskolai tananyagokban és a tv-műsorokban.
"Pedofiltörvénynek" nevezték el, de sokkal jobban bünteti azokat, akiknek semmi közük a gyerekek megrontásához. A mintát az orosz kormánytól vették, a putyini rezsim által 2013-ban bevezetett "melegpropaganda elleni törvényt" négy évvel később az Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértőnek találta.
A magyar törvény megszavazása után egy hónappal az Európai Parlament állásfoglalásában a lehető leghatározottabban elítélte azt, és bírálta a demokrácia és a jogállamiság lebontását Magyarországon.
A törvény miatt kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, de az nem vezetett eredményre. Ezért 2022 decemberében az Európai Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordult a keresetével, amely szerint a magyar törvény sérti az alapvető jogokat. A magyar gyermekvédelmi perhez az Európai Unió összesen 15 országa csatlakozott.
