Öregedő Európa
Az úgynevezett "őszülő" Európában a termékenységi és halálozási ráta is csökken, egyre magasabb a várható élettartam. Ennek az átalakulásnak a hatásai megmutatkoznak a társadalomban és a gazdaságban is.
Körülnéztünk Cipruson, hogy az EU ott hogyan integrálja az idősebb embereket a munka világába, és beszélgettünk a Nobel-emlékdíjas közgazdásszal, Christopher Pissaridesszel is.
Tények és adatok
- 2030-ig a legtöbb európai országban akár 55% lehet az 50 év feletti munkavállalók aránya.
- Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az idősekre fordítandó egészségügyi kiadások és nyugdíjak 2,3 százalékponttal emelkednek 2040-ig.
- Portugália, Görögország, Olaszország és Spanyolország benna van a világnak abban a 10 országában, amelyekben a termékenységi ráta a legalacsonyabb.
- A munkahely-kilátások körüli bizonytalanság, a várható alacsony bérek és a rugalmatlan munkaerőpiac a nőket kevesebb gyermek vállalására és későbbi szülésre ösztönzik.
- Az 50 év felettiek jobb munkához jutási esélye pozitív hatással van a gazdaságra, és új piacokat teremthet.
- Az 50 év felettiek pénzköltéséből származó úgynevezett ezüstgazdaság 2025-re elérheti a 6,4 trillió eurót, a munkahelyek számát pedig 40%-kal emelheti.
Az Európai Szociális Alap
A munkahely-teremtésnek, a jobb munkakörülmények biztosításának az EU-ban az Európai Szociális Alap a fő eszköze.
- Sok kihívással kell szembenéznünk egyrészt a technológiai fejlődés, másrészt az általánosságban és a munkaerőpiacon is megmutatkozó elöregedés miatt. Nem kétséges, hogy lépnünk kell. Arra kell használnunk az alapot, hogy segítsük az embereket munkát találni, illetve nyitni az új lehetőségek, a hagyományostól eltérő munkaviszonyok felé - mondta a prioritásokról az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős főigazgatóságának főigazgató-helyettese, Andriana Sukova.
Ciprusi újrakezdők - Aid Scheme
A 2012-es krízis után Ciprus gazdasága növekedésnek indult. Sokan maradtak azonban munka nélkül, főként az 50 év felettiek. Ezen segít az Európai Szociális Alap egyik programja, az Aid Scheme, amely úgy ösztönzi a ciprusi munkáltatókat 50 éven felüliek teljes munkaidős alkalmazására, hogy az ilyen alkalmazottak fizetésének egy részét az alap fedezi.
Nicosiában, így jutott munkához Paolo Patitucci. A 66 éves férfi egy légitársaságnál dolgozott, amelytől 60 évesen kellett távoznia, azóta viszont új munkát talált egy szállító vállalatnál.
Az Aid Scheme három éve működik, azóta mintegy 1200 ötven év feletti embernek segített munkát találni. Persze, a program nem mindenható. Elena Haralambosz 26 évig dolgozott könyvelőként, most pedig éppen munkát keres.
- Nem csak 50, de talán már 40 fölött is nehéz munkát találni. A munkáltatók képzettség és tapasztalat nélküli munkavállalókat keresnek azért, hogy alacsonyabb fizetést adhassanak, azaz a fiatalok kerülnek előtérbe - ecsetelte gondjait a középkorú hölgy.
Emelkedő átlagéletkor
Munkát adni az idősebb korosztálynak - ez egyre komolyabb kihívás Európában.
Az unióban élők átlagéletkora 2050-re várhatóan közel 4 évvel, 47 évre növekszik. Az átlagéletkor-növekedés azonban lehet akár 8 év Cipruson, sőt Máltán, Lengyelországban vagy Szlovákiában is.
Hogy mit lehet tenni, arról a Ciprusi Munkavállalók Szövetségének főtitkára beszélt.
- Az 50 felettiek nem tartoznak a munkáltatók többségének célcsoportjai közé. Ezeknek az embereknek tréningeket szervezünk, hogy fejleszthessék képességeiket és nagyobb eséllyel térhessenek vissza a munkaerőpiacra - mondta Andreasz Matszasz.
Szakértői szemmel
Következő állomásunk a londoni közgazdaságtani intézet (London School of Economics). Itt is tanít a Nobel-emlékdíjas közgazdász, Christopher Pissarides, akivel az új demográfiai realitások gazdaságra gyakorolt hatásáról beszélgettünk, illetve arról, hogy áthidalhatók-e az Európa déli és északi régiói közötti különbségek.
Christopher Pissarides:
- Nem a demográfiai egyensúlyhiány okozza a gazdasági különbségeket. Ezek jórészt más, alapvető forrásokból, illetve azok hiányából fakadnak, amit alátámasztanak a statisztikák is. Nézzük például azokat a tanulmányokat, amelyek azt vizsgálják, hogy az európai országok muilyen mértékben állnak készen új technológiák bevezetésére és alkalmazására. Na, itt van nagy különbség észak és dél között!
A skandináv országok és Németország több mint felkészültek. Jelentős kutatási és fejlesztési projektjeik vannak, jó az infrastruktúrájuk.
Aztán, ha dél felé tekintünk, esetleg van némi fejlődés, de inkább azt látjuk, hogy egy helyben topognak. Ez várható a következő 10-20 évben is, így a különbség várhatóan tovább növekszik.
Euronews:
- A gyakorlatban hogyan lehet menedzselni ezt a helyzetet?
Christopher Pissarides:
- Nem kétséges, hogy az egészségügy az a szektora a gazdaságnak, amelyben többet költenek és több alkalmazottat foglalkoztatnak majd. Nagyon gondosan kell hát terveznünk mind a magán, mind a közszférában.
A múltban a nyugdíjrendszert sok országban a jövő figyelembe vételének mellőzésével alakították ki, megfeledkezve arról, hogy ha valaki a munkaerőpiacra belépve "beiratkozik" a nyugdíjrendszerbe, az kábé egy negyvenéves projekt. Most pedig újra kell gondolnunk, hogyan viszonyulunk a hatvan év körüli nyugdíjkorhatáron túli munkához, illetve, hogy hogyan teremtjük meg az ehhez szükséges egészségügyi feltételeket.
Euronews:
- Hogyan látja hát Európa jövőjét akár munkaerőpiaci szempontból, akár általánosságban?
Christopher Pissarides:
- Egész Európában biztosítanunk kell az infrastruktúrát a digitális technológia alkalmazásához. Az nem lehet csak néhány országé, mert akkor csak a már eddig is fejlettek növelik az előnyüket.
Meg kell reformálnunk a nyugdíjrendszert úgy, hogy erre az államok kevesebbet költsenek, valamint foglalkoznunk kell a környezetvédelemmel, és kezelni kell a városok túlnépesedését is. Közösen kell tennünk a fejlődésért!
A technológiáról már szóltam, mint ami Európa egységét és kohézióját veszélyezteti, de a migrációt még nem említettem, pedig hatalmas probléma! Jelenleg ezt a szőnyeg alá söpörjük, amit ugyan ideig-óráig meg lehet tenni, de előbb-utóbb szembe kell néznünk vele.
