Orbán Viktort büntetné Friedrich Merz leendő német kancellár
A hamarosan hivatalba lépő német kormány közölte, hogy nyomást fog gyakorolni az Európai Unióra, hogy büntesse meg az EU értékrendjéhez mérten nem megfelelő módon viselkedő országokat, utalva ezzel az Orbán Viktor vezette Magyarországra is.
Friedrich Merz soron következő német kancellár a Kereszténydemokrata Unió és a Bajor Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) vezetőjeként feltehetőleg Németország Szociáldemokrata Pártjával (SPD) kormányozza majd Németországot. A koalíciós tárgyalásokról kiszivárgó információk szerint Berlin arra kéri majd Brüsszelt, hogy tartsák vissza az EU-s pénzeket, illetve vonják meg a szavazati jogot az olyan országoktól, amelyek megsértik az olyan kulcsfontosságú EU-s alapelveket, mint a jogállamiság.
A Politico azt írja, hogy az általuk szemlézett német koalíciós megállapodás tervezetében ugyan nem írják név szerint Magyarországot, de egyértelmű, hogy róluk van szó, hiszen Orbán Viktor és kormánya rendszeresen sérti meg a demokratikus normákat, például amikor korlátozza a sajtószabadságot, vagy amikor nem helyez hangsúlyt a bírói függetlenségre.
A német koalíciós tárgyalások egyik kulcseleme, hogy Berlin nyomást gyakoroljon az EU-ra az olyan országok miatt, mint Magyarország, mely rendre vétóz vagy ellenez számos közös brüsszeli döntést. "A korábbinál sokkal következetesebben kell alkalmazni a meglévő védelmi eszközöket a kötelezettségszegési eljárásoktól kezdve az uniós források visszatartásától az olyan tagsági jogok felfüggesztéséig, mint például a szavazati jog az Európai Tanácsban" – írták a CDU/CSU és az SPD tárgyalói a koalíciós tervezetben.
Az Európai Parlament 2018-ban indította el Magyarországgal szemben a 7. cikkely szerinti eljárást, mivel felmerült a gyanú, hogy az Orbán-kormány tevékenysége "súlyosan megsérti" az alapvető EU-s jogokat. A folyamat Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethetett volna, de a tagországok közötti politikai megosztottság miatt megrekedt. Az alapvető emberi jogok megsértése, illetve az igazságszolgáltatás függetlensége miatti aggodalmak miatt az Európai Bizottság 2022-ben mintegy 22 milliárd euró uniós támogatást zárolt Magyarország elől, amiből eddig 10 milliárd eurót oldottak fel.
Brüsszel a fentebb említettek mellett aggasztónak tartja Orbán Moszkva-politikáját és orosz barátságát. Budapest többször élt a vétójogával, hogy megakadályozza az orosz oligarchák és orosz kormánytisztviselők elleni szankciókat, éppen ezért a vétójog megkerülése érdekében a hivatalba lépő német kormány "a minősített többségi szavazás kiterjesztését akarja támogatni az Európi Tanácsban, különösen a közös kül- és biztonságpolitika bizonyos kérdéseiben, például a szankciók kiszabásában"; tehát azt akarják, hogy Brüsszel magyar jóváhagyás nélkül dönthessen bizonyos kérdésekben. A minősített többség felvetése nem újkeletű, ezt a javaslatot (is) tartalmazta a tavaly ősszel publikált Draghi-jelentés.
A koalíciós tárgyalásokon a CDU/CSU képviselői megegyeztek az SPD-vel, hogy erősítik a Franciaországgal és a Lengyelországgal lévő viszonyt, mely Olaf Scholz kancellár idején megromlott, és az Európai Uniót erősebben szolgálva, egységesen próbálnak fellépni a lényeges európai politikai kérdésekben. Merz már korábban közölte, hogy első hivatali napján Párizsba és Varsóba utazik.
A német koalíciós megállapodást április közepére hozhatják tető alá.
