Önkormányzat-költségvetés Elfogadták Debrecen rekordösszegű költségvetését

Debrecen közgyűlése csütörtöki ülésén 24 igen és 7 nem szavazattal elfogadta a város idei, rekordösszegű költségvetését, amelynek mérlegfőösszege 230,9 milliárd forint, 27 százalékkal több mint egy évvel korábban.

Papp László (Fidesz-KDNP) megerősítette, hogy a fejlődés, a stabilitás, a környezetvédelem és a gondoskodás határozza meg az idei büdzsét, és folytatódik az elmúlt években elkezdett horizontális fejlesztéspolitika, aminek az a lényege, hogy a város minden területén, a belvárostól a kertségekig érzékeljék az ott lakók a növekedést, a gondoskodást, a fejlesztést.

Kiemelte, hogy a tervezett büdzsé beruházási főösszege csaknem 100 millió forint, ami 88,6 százalékos növekedést jelent a múlt évi 52 milliárdhoz képest. Ugyanakkor az idén sem kalkulálnak hitelfelvétellel.

Az előterjesztés szerint erre az évre 34,5 milliárd forint helyi iparűzési adóbevételre számítanak, ami 20 százalékos növekedést jelent a múlt évhez képest. A költségvetés működési kiadási főösszege 90,7 milliárd forint, a polgármesteri hivatalban, a kulturális és szociális intézményekben, az intézményműködtető központnál és a közterület-felügyeletnél 17 százalékos, az óvodapedagógusoknál 32 százalékos bérnövekmény várható.
Gazdaságfejlesztésre 80,66 milliárdot költenek az idén, folytatódik a városi iparterületek - az északnyugati, a déli gazdasági övezet, a Határ úti ipari park, illetve a kis- és középvállalkozások által működtetett nyugati ipari park - fejlesztése. Az ipari övezethez kapcsolódóan vizes infrastruktúra, áramhálózat-fejlesztés és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés történik.

A környezetvédelemhez kapcsolódó beruházások keretében a panelfelújítási programra 500 millió forintot költenek ebben az évben, új kezdeményezésként pedig 200 millió forintos ráfordítással megkezdődik az épített örökség felújítási program is Debrecenben.
A költségvetési vitában Papp Viktor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője polgárcentrikusnak nevezte az ide büdzsét, amelyben "minden forint a debreceniek érdekét" a városlakók jóllétét szolgálja. Azt mondta, az idei költségvetés is biztosítja, hogy a város minden területen fejlődjön. Kiemelte a 12 éve elindított, életminőségjavító kertségi fejlesztési programot, amelyre az idén 60 százalékkal több forrást biztosítanak, mint tavaly. A frakcióvezető a gazdaságfejlesztésre utalva azt mondta, "ha a gazdaság jól prosperál, annak a nyertesei a lakosok". Papp Viktor jelezte: a közgyűlés Fidesz-KDNP frakciója támogatja a költségvetést.

Vaszkó Imre (Demokratikus Koalíció) azt mondta, jelenlegi formájában nem támogatják a költségvetést. Módosító javaslatában indítványozta a Pallagi úti idősotthon fejlesztésére szánt 60 millió forint 250 millióra emelését, illetve a városi közösségi közlekedés teljesen ingyenessé tételét. Forrásként a nemzetközi iskola működtetésére, illetve a déli ipari övezetre szánt költségvetési tételek csökkentésében jelölte meg. A módosító javaslatokat a közgyűlési többség elutasította.

Gondola Zsolt, a Civil Fórum Debrecen Egyesület képviselője szerint a debreceniek döntő többsége a városvezetés által meghirdetett gazdaságpolitikát elutasítja, elsődlegesen a kínai akkumulátorgyár építése miatt. Azt mondta, míg a BMW építését általános támogatottság övezte, addig az elmúlt év ázsiai tőkére alapított fejlesztései egyértelmű elutasításhoz vezettek. Szerinte ennek a költségvetés tervezésében és előterjesztésében is tükröződni kellett volna. Hozzátette: a gazdaságpolitikai irányvonalat nem a város igényeinek és a közösség érdekeinek megfelelően alakítják, hanem a központi kormányzat "akkumulátorgyártó nagyhatalom" koncepciójának vetik alá, ami szerinte "oly mértékben beárnyékolja a 2024. évi költségvetést, hogy annak esetleges más pozitív elemeit háttérbe szorítja, így a Civil Fórum Debrecen Egyesület ezt az előterjesztést nem tudja támogatni".
Madarasi István (MSZP), a Fidesz-KDNP frakcióvezetőjének arra a felvetésére, hogy dolgozzanak együtt, kijelentette, "ha ezt két évvel korábban mondja, most nem lennének akkumulátorgyárak Debrecenben". Szerinte Debrecenre "ráerőltették az akkumulátorgyárakat, amire nincs ráhatásuk". 

A szocialista képviselő nem támogatta a költségvetést, mint ahogy Mándi László (Momentum) sem, aki kifogásolta, hogy az előterjesztésben nincs nyoma az ellenzéki javaslatoknak. Kifogásolta, hogy az 500 milliós panelprogram nem bővül az idén, s ha a jelenlegi ütemben folytatódik az utak aszfaltozása, akkor hetven év múlva tűnik el az utolsó földút a városban.

Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP), gazdaságfejlesztésért felelős alpolgármester arra kérte a képviselőket, hogy "Debrecen hosszú távú stratégiája mentén" szavazzák meg a költségvetést. A 2014-ben elindult, 2030-ra befejeződő gazdaságfejlesztési program eredményeként évről-évre nagyobb forrást tudnak biztosítani környezetvédelmi, jóléti fejlesztésekre, a polgárokról való gondoskodásra.