OLAF: megint rekordbírságot kapott Magyarország a csalások miatt

Az uniós csalás elleni hivatalának éves jelentése szerint Magyarországra szabták ki a legtöbb büntetést az uniós pénzekkel történt csalások miatt 2016 és 2020 között. A korrekció aránya a kifizetések 2,2 százalékát érinti, ez több, mint hétszerese az uniós átlagnak. Azonban ez is előrelépést jelent a tavalyi közel négy százalék után. A hatóságok együttműködése közben javult az uniós szervekkel: A magyar hatóságok által kivizsgált ügyek kétharmadában vádemelés történt.

Továbbra is Magyarország vezeti a pénzügyi korrekciós listát az unió strukturális valamint a mezőgazdasági alapjainak kifizetéseinél. Ez az OLAF friss jelentéséből derül ki. A 2016 és 2020 közötti időszakban a kifizetések 2,2 százalékánál kértek korrekciót. Vagyis az uniós kifizetéseknél ilyen arányban találtak szabálytalanságot, vagy csalást az ellenőrök. Összehasonlításképp: az uniós átlag ebben az időszakban 0,29 százalék volt, vagyis Magyarország esetében a bírság összege több, mint hétszerese ennek. És ez az arány háromszorosa a második legrosszabb Bulgária 0.69 százalékos indexének.

Svédországban, Lettországban, Finnországban és Cipruson viszont nulla százalék a pénzügyi ajánlások aránya, vagyis ott semmilyen korrekciós intézkedést nem szabtak az ellenőrök. Az előző évekkel összehasonlítva azonban a magyar adatok így is előrelépést jelentenek, hiszen tavaly még közel négy százalék volt az ajánlások aránya az összes kifizetéshez képest

Az elmúlt öt évet tekintve a magyar hatóságok lényegében átlagos arányban vették figyelembe az OLAF ajánlásait. 16 ügyben nem volt semmilyen lépés, kilenc esetben vizsgálódtak a magyar hatóságok, ebből hat ügy vádemeléssel zárult. A 67 százalékos vádemelési arány magasnak számít uniós szinten.

Rontott viszont Magyarország az évente megindított vizsgálatok számát tekintve. összességében 2020-ban a harmadik helyen áll Magyarország: Nyolc vizsgálatot indítottak, ebből négy zárult ajánlással a magyar hatóságok felé. A tavalyi jelentésben összesen öt vizsgálat szerepelt és két esetben javasolt lépéseket a hivatal. Idén Olaszország esetében ez 13 megnyitott és 8 ajánlással lezárt ügyet jelent, mag a második legrosszabb Bulgária esetében 8 ügyből hét ajánlás született.

Ahogy az előző években, az OLAF az idén sem árult el részleteket az egyes ügyekről, azokat csak a tagállami hatóságok hozhatják nyilvánosságra. Így az sem világos, hogy a magas, 2,2 százalékos korrekciós arány minek köszönthető. A tavalyi jelentés közzétételekor mindenesetre a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja a négyes metró építésének ügyével hozta összefüggésbe a magas büntetést, mert szerintük ezekben az években tárta fel az OLAF a metróépítésnél tapasztal korrupciós ügyeket és ekkor szabott ki rekordösszegű bírságot. A jelentés itt olvasható el.