Nőtt az oltási kedv, de nem csökkent az elutasítók aránya Magyarországon

2021.01.27

Novemberhez képest nőtt az oltási kedv Magyarországon, mivel a bizonytalanok táborából többen döntenek most már mellette. Azonban az elutasítók tábora változatlan: 36 százalék nem adatná be magának a vakcinát - derül ki az Opinio piackutató alkalmazás 1475 fős, 16 és 59 év közötti állampolgárt bevonó, országos reprezentativitású felméréséből.

A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinája fecskendőben előkészítve az oltáshoz a nyíregyházi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Jósa András Oktatókórházba 2021. január 24-én.   -   Szerzői jogok  MTI/Balázs Attila
A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinája fecskendőben előkészítve az oltáshoz a nyíregyházi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Jósa András Oktatókórházba 2021. január 24-én. - Szerzői jogok MTI/Balázs Attila

Míg november közepén az Opinio felmérése szerint mindössze 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy beadatná a vakcinát, január közepén ez 25 százalékra nőtt. Nem változott viszont a nemmel válaszolók aránya: továbbra is 36 százalék. A változás annak köszönhető, hogy a bizonytalanok táborából most, az oltási program indulása után pár héttel, többen döntöttek úgy, hogy kérik a vakcinát.

Az oltást a legmagasabb arányban a fiatalok és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők utasítják el. A legmagasabb oltási hajlandóságot a budapestiek és a diplomások körében mérték. A felmérésből kiderül az is, hogy az életkor növekedésével nő az elfogadottság, de jelentős eltérés csak csak a legfiatalabbak esetében van.

Az emberek felének nem számít, hogy honnan jön az oltás

A novemberi felméréshez képest változásnak értékelhető az is, hogy az oltással kapcsolatos döntésben csak a válaszadók 47 százalékát befolyásolja a vakcina származásai országa. Novemberben a magyar és az amerikai oltás volt az, amit a legtöbben (körülbelül a válaszadók harmada) beadatott volna magának. Az orosz vakcinát a válaszadók 7, a kínait a válaszadók 4 százaléka nem utasította el.

A januári felmérésből az is kiderült, hogy az oltásról a döntést elsősorban a szakszerűen összeállított, részletes és a széles nyilvánosság számára elérhető információk befolyásolják (82%). A döntéshez forrásként a válaszadóknak csak 13 százaléka jelölte meg az oltásról szóló sajtóhíreket.

Az oltást elutasítók 58 százaléka nem tartja biztonságosnak az oltást. 45 százalékuk érzi úgy, hogy nem áll rendelkezésére elég információ a felelős döntés meghozatalához. Minden negyedik oltást elutasító megjelölte azt a választ is, hogy "nem hisz az egész koronavírusban".

Az információ, az ismeretek és a bizalom hiánya a legfőbb okai az oltás elutasításánakOpinio
Az információ, az ismeretek és a bizalom hiánya a legfőbb okai az oltás elutasításánakOpinio

Bizonytalanság fenntartások az oltással szemben

Rendkívül kevesen (5 százalék) szerint nincs egészségügyi kockázata az oltásnak. Azt viszont, hogy ilyen egészségügyi kockázata van a válaszadók 40 százaléka nem tudja megítélni a saját bevallásuk szerint.

A megkérdezettek kétharmadának van személyes fenntartása a vakcinával. A legmagasabb arányt a szakmunkás végzettségű válaszadók (75 %), a legalacsonyabbat a diplomások (50 %) körében mérték.

A nők nagyobb arányban mondták, hogy fenntartásuk van az oltással szemben, a diplomásoknak csak a feleOpinio
A nők nagyobb arányban mondták, hogy fenntartásuk van az oltással szemben, a diplomásoknak csak a feleOpinio

A legnagyobb arányban azt jelölték meg az oltással szembeni bizalmatlanság okának, hogy nem volt elég idő az alapos kipróbálásra (72%), illetve azt, hogy túl gyors volt a fejlesztési fázis, így nem sikerülhetett tökéletesre a vakcina (64%). A megkérdeztettek több mint fele (52 %) véli úgy, hogy súlyos mellékhatásai lehetnek az oltásnak.

A magyarok többsége az internetről tájékozódik járványügyi kérdésekben

A felmérés szerint a 16-59 év közöttiek csaknem kétharmada érzi tájékozottnak a vírushelyzettel kapcsolatban. Háromnegyedük internetes portálokról szerzik be az információkat, a tévéműsorokat a válaszadók fele jelölte meg tájékozódási pontként.

A megkérdezettek körülbelül kétharmada szerint a hiteles szakértők nyilatkozatai (67%) és a nyilvánosság számára elérhető részletes ismertető anyagok (64%) segítenék leginkább a tájékozódást.

Oltási kérdésekben a legtöbben a házi- és szakorvosukhoz fordulnának.

A megkérdezettek csaknem kétharmada mondta azt, hogy nehezen igazodik el a nyilvánosságban megjelenő az oltásról szóló információk között. Köztük az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára lenne a legfontosabb egy konzekvens kommunikáció.