Nagy Márton: jelentősen nőtt az állami vagyon értéke 
			            Az állami vagyon 
értéke 2010 óta megduplázódott, a 2010. évi 11,6 ezer milliárd forintról
 2022-re 21,8 ezer milliárd forintra emelkedett, és a GDP 25 százalékát 
teszi ki - hangsúlyozta Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter hétfőn a
 Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szerepéről, eredményeiről és 
2024. évi céljairól tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
    Kiemelte,
 az országleltárnak köszönhetően a nyilvántartási rendszer szinte 
teljeskörű, az állami vagyon jelentős része ingatlan, további tétel a 
részesedés és az egyéb vagyonelem.
    Nagy Márton elmondta, az MNV 
Zrt. 2023-ban a tervezett 22,7 milliárd forint bevétellel szemben 31,8 
milliárd forintot ért el, ebből 18,1 milliárd forintot tett ki az 
ingatlanok értékesítése. Az MNV Zrt.-nél az idén 39,2 milliárd forint 
bevétellel számolnak, ebből 32,7 milliárd forintot tesz ki az állami 
ingatlanok értékesítése.
    A nemzetgazdasági miniszter rámutatott 
arra, hogy az állami feladat ellátásához nem szükséges ingatlanvagyon 
értékesítését felgyorsítják a magánszektor számára. A vagyonértékesítés 
bevételének emelkedése mögött az is meghúzódik, hogy tavaly 
feltérképezték a minisztériumoknál lévő állami ingatlanokat, köztük az 
értékesíthetőket, a jövőben pedig számba veszik a háttérszervezeteknél, 
állami vállalatoknál lévőket is.
    Nagy Márton kitért arra, hogy az
 MNV Zrt. 2021-ben ért el csúcsbevételt, 66,6 milliárd forintot, ez 
2022-ben 49,9 milliárd forintra, 2023-ban 31,8 milliárd forintra 
mérséklődött, a csökkenő tendenciát 2024-ben sikerül megállítani a 
tervezett 39,2 milliárd forint bevétel révén. 
    Lakner Zsuzsa, 
az MNV Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, a társaság a Nemzetgazdasági 
Minisztérium egyik legfontosabb háttérintézménye. 
    Kifejtette, az
 MNV Zrt.-nél a jogszabályi előírásoknak megfelelően átlátható módon 
stratégiai állami vagyongazdálkodást vezettek be, egyebek közt az 
országleltár alapján meghatározták az állami közfeladat ellátásához 
szükséges, illetve az értékesíthető vagyonelemeket. 
Ismertette, hogy jelenleg 256 ezer vagyonelem szükséges a központi költségvetési és egyéb állami szervezeteknek az állami feladatok ellátásához, és ezeket azoknak a szervezeteknek adták át, akik a feladat elvégzéséhez használják. Az MNV közvetlen kezelésében országosan mintegy 21 ezer vagyonelem van, ezek nagyon heterogén összetételűek.
Az MNV Zrt. vezérigazgatója kitért arra, hogy sikeres az állami vagyon eladására kialakított elektronikus aukciós rendszerük, amelynek 16 ezer felhasználója van. Jelezte, a piac ösztönzése érdekében bevezették az elektronikus árlejtés lehetőségét, érdeklődés hiánya esetén alacsonyabb kikiáltási áron ismét meghirdetik az eladásra szánt ingatlant. A gyakorlat azt mutatja, hogy árlejtés esetén erős verseny alakulhat ki, és magas áron kelhet el az ingatlan. Hasonló transzparencia alapján működik a bérleti díjakra kialakított rendszerük is - tette hozzá.
    Nagy
 Márton kérdésekre válaszolva elmondta, a hét második felében tárgyal a 
Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség vezetőivel, hogy a magyar 
üzemanyagárak a régiós középmezőnyben legyenek.
    A magyar GDP idei
 növekedésének 4 százalékról 2-3 százalék közöttire módosítását a német 
gazdaság helyzete, a járműipar, magyar export alakulása indokolta - 
mondta a miniszter.
    A Matolcsy György jegybankelnökkel folytatott
 találkozóját pozitívnak és konstruktívnak értékelte Nagy Márton, 
amelyre szerinte a jövőben is szükség lesz.
    A miniszter szerint a jelzáloghitelhez kapcsolódó kamatstop fenntartása a családok védelmében még szükséges.
A Sparral kapcsolatos kérdésre azt közölte, lesznek jogi lépések a kereskedelmi céggel szemben, amit az Igazságügyi Minisztérium intéz. Az orosz Mere diszkont lánc magyarországi megjelenésével kapcsolatban a tárcához nem érkezett közvetlen megkeresés - mondta Nagy Márton újságírói kérdésre válaszolva.-forrás:MTI



