Mit tud kezdeni az Európai Unió az egyre súlyosbodó lakhatási válsággal?
Az emelkedő ingatlanárak a rendelkezésre álló lakások hiányával párosulva egyre nehezebbé teszik a lakáshoz jutást a közösség területén. 2010 és 2023 között a bérleti díjak átlagosan 20-, az ingatlanárak pedig 50%-kal emelkedtek. Az Unió illetékes szervei most különösen a rövid távú bérbeadások hatását vizsgálják, amely a turisztikai bérbeadások közel negyedét teszi ki.
"Természetesen vizsgáljuk ennek szerepét. Egyrészt ez egy nagyszerű lehetőség az embereknek, hogy könnyedén ellátogassanak más tagállamokba, hogy az emberek jövedelemhez jussanak, amikor egy szobát vagy egy lakást korlátozott időre adnak ki. Másrészt viszont óriási problémákhoz vezet néhány városban, mert az emberek többé-kevésbé kiszorulnak otthonukból, így az ahelyett, hogy normális otthonná válna, üzleti gépezetté válik" - hangsúlyozta Dan Jørgensen, az energiaügyekért és a lakhatásért felelős biztos.
Az előterjesztett intézkedések között szerepel az európai finanszírozás felhasználása a szociális lakások építésére, valamint egy páneurópai munkaerő-toborzási platform létrehozása az építőipari dolgozók hiányának kezelésére. Az EP a közelmúltban különbizottságot hozott létre az uniós lakásválsággal kapcsolatban, amely várhatóan egy éven belül ajánlásokat tesz a Bizottságnak. A bizottság elnöke ragaszkodik ahhoz, hogy nincs egy egységes megoldás a megfizethető lakhatás biztosítására az EU-ban.
"Lehetnek olyan területek, ahol a probléma inkább a keresleti oldalról jön. Más területeknél viszont inkább a kínálati oldalról van szó, és a kínálat típusa változó. Vannak olyan helyek, ahol az új építkezések elképzelhetetlenek, és valóban a meglévő infrastruktúrán kell dolgozni, utólagos átalakítással, felújítással. És vannak olyanok, ahol építkezésekkel valóban enyhíthető lenne a probléma. Vagyis én nem alkalmaznék egyetlen módszert a megoldásra, egységes recept nem létezik" - mondta Irene Tinagli, a különbizottság elnöke.
Az átlagéletkor, amikor az európaiak kirepülnek a szülői házból, 26-ról 28 évre emelkedett. A lakhatás kezelése nem tartozik közvetlenül az unió hatáskörébe, mozgástere ezért korlátozott.
