Mit tesz az új német kormány, hogy kifogja a szelet az AfD vitorlájából?

A gazdaság talpraállítása és a migráció kezelése kulcskérdés lesz az új német kormány megítélése szempontjából. Ebben egyetértettek a szakértők a Political Capital budapesti rendezvényén.

"Az emberek sosem hazudnak annyit, mint vadászat után, háború alatt vagy választások előtt" – állítja egy Otto von Bismarck hajdani kancellárnak tulajdonított idézet. Ezt a leendő német kormány tevékenységénél is érdemes szem előtt tartani annak tükrében, hogy nehéz koalíciós együttműködés vár a pártokra – hívta fel a figyelmet Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója

A korábbi berlini nagykövet a Political Capital Merre tovább, Berlin? Németország a választások után című panelbeszélgetésén emlékeztetett arra, hogy a kereszténydemokrata-keresztényszociális unió (CDU/CSU) történetének 2. legrosszabb eredményével nyerte meg a parlamanti választásokat (28,5 százalék), a Szociáldemokrata Párt (SPD) pedig a legrosszabb eredményét érte el (16,4 százalék), mégis közös kormányzásra készülnek.

Prőhle Gergely azt mondta, befolyásolja majd a leendő kancellár mozgásterét, hogy a csekély mandátumtöbbség miatt az új kormány nem tud majd olyan törvényeket hozni, amelyekhez kétharmados többség kell (ilyen például az adósságfék eltörlése vagy a honvédség fejlesztése).

A mandátumbecslések szerint a 630 fős törvényhozásban 208 helyet szerzett a CDU/CSU, 152 helyet az Alternatíva Németországnak (AfD), 120-at az SPD, 85-öt a Zöldek és 64-et a Linke.

Olvadó centrum, erősödő szélsőségek

2013-ban a német centrista pártok a szavazatok több mint 70 százalékát szerezték meg, azóta ez folyamatosan csökkent a szövetségi választásokon, és mostanra ez az arány 50 százalék alá csökkent.

Hettyey András külpolitikai szakértő a demokrácia győzelmének nevezte, hogy nagyon magas volt a részvételi arány a németországi választásokon. Az Andrássy Gyula Egyetem docense új jelenségként említette, hogy a csaknem 60 millió választópolgár több mint egyharmada szélsőséges pártokra szavazott (a szélsőjobboldali AfD 20,8, a szélsőbaloldali Linke és BSW 8,8, illetve 4,9 százalékot szerzett).

Inotai Edit külpolitikai szakértő (Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány) kielemelte az ország megosztottságát: a volt NDK területén tarolt az AfD, és azt, hogy sok protest szavazat volt, mivel az emberek elégedetlenek voltak az SPD vezette kormány tevékenységével. Az ARD újságírója arról is beszélt, hogy az egész EU-ban megfigyelhető a fragmentálódás, a középpártok rendre szavazatokat veszítenek.

Hunyadi Bulcsú, a Political Capital szakmai vezetője sorsfordítónak nevezte a CDU/CSU-SPD koalícióját a két nagy párt jövője és az EU szempontjából is. A középpártoknak össze kell fogniuk, miközben saját profiljukat akarják erősíteni, ez nehezítheti az együttműködésüket.

Arra is rávilágított, hogy az AfD sok olyan polgárt megszólított, aki eddig nem ment el szavazni (1,8 millió ember), és főként a 25-40 éves korosztályból voksoltak rá sokan. A Zöldek pedig nagyjából megőrizték pozíciójukat, de nem tudták növelni támogatottságukat a fiatalok körében.

Tűzfal az AfD előtt

A szakértők hangsúlyozták, hogy az AfD megduplázta négy évvel ezelőtti teljesítményét, és kiemelkedő eredményeket ért el Kelet-Németországban.

Prőhle Gergely úgy véli, ebben az is szerepet játszik, hogy sok keletnémet nem érzi veszélyesnek a szélsőjobboldali párt tevékenységét, mert történelmi okokból a nácizmus újjáéledésének problémáját Nyugat-Németország ügyének tekintik. Mint mondta, a volt NDK területén több helyütt 48-50 százalékot ért el az AfD, és Nyugaton is erősödött, de ott nagyobb a gyanakvás a párttal szemben.

Hettyei András arról beszélt, hogy az alacsonyabban iskolázottak, a szegények és az elmagányosodottak körében különösen népszerű volt az AfD. Aggasztónak tartja a párt felemelkedését, mert antidemokratikusnak tartja: egyrészt amiatt, hogy neonáci figurák is tagjai, másrészt a "csak mi vagyunk a nép" hozzáállása miatt.

Ugyanakkor nem számolnak vele koalíciós partnerként, egyfajta tűzfalat húznak vele szemben, egyebek közt amiatt, hogy az EU szerepét csökkentené, és tagadja a klímaváltozást.

Hunyadi Bulcsú úgy véli, az AfD sikerében az is közrejátszhatott, hogy a volt NDK lakossága mentalitásban közelebb áll az egykori szocialista országokéhoz (a Linke is ott volt népszerűbb). Ami az Európai Parlamentet illeti, Orbán Viktor szeretné közelíteni a Patrióták frakciójához a Szuverenisták soraiban lévő AfD-t, de annak kitörése a karanténból főként az inkább jobbközép felé húzó francia Nemzeti Tömörülésen múlik.

Inotai Edit szerint a kormány teljesítménye nagyban befolyásolja azt, hogy a szélsőjobboldal tovább erősödik-e majd Németországban, és az AfD jövője attól is függ, hogy mérséklődik-e azáltal, hogy megszabadul "vállalhatatlan figuráitól".

A kedden megalakult AfD-frakciónak tagja lett például az a Maximilian Krah, aki miatt tavaly kizárták a pártot az Identitás és Demokrácia szélsőjobboldali EP-frakcióból, miután azt nyilatkozta, hogy a náci SS nem minden tagja volt bűnöző.

Milyen változások várhatók?

A szakértők egyetértettek abban, hogy a gazdaság és a migráció kezelése az a két fő téma, amelyben az új kormánytól változást várnak a németek.

Prőhle Gergely kiemelte, hogy nagy Németország kitettsége: a védelemben az USA, az energiaellátásban Oroszország, a kereskedelemben Kína szerepe fontos lehet. Szerinte a zöld politika "térden lőtte" a gazdaságot, ezért annak módosítása várható. Ugyanakkor feltehetőleg csökkenteni kell a szociális kiadásokat és a menekültek befogadására szánt segélyeket.

Inotai Edit a gazdaság magas energiaigénye ellenére sem tartja valószínűnek, hogy visszatérnek az orosz energiához. A gazdaság motorja, az autóipar komoly gondokkal küzd: főként Kína miatt pozíciókat vesztett a világpiacon (részben az elmaradt innováció miatt), és a belső piacon is csökkent a kereslet, a fiatalabbak már nem cserélik le kocsijukat öt évente. Úgy fogalmazott, hogy "elaludtak a németek", több területen elmaradtak a világtól, például az internetes lefedettségben, a digitalizációban.

Ezt Hettyei András is alátámasztotta, megjegyezve például, hogy sok helyen nem lehet kártyával fizetni sörözőkben, boltokban. Szerinte pénzre van szükségük a németeknek, a komolyabb gazdaságélénkítéshez szükség lehet az alkotmányban rögzített adósságfék lazítására, az államadósság csak 58 %-os, tehát van tér annak növelésére.

Hozzátette, hogy adókönnyítésekkel is beindíthatják a gazdaságot. Ugyanakkor az új kormányzat feltehetőleg kénytelen lesz növelni a védelmi kiadásokat. Úgy véli, az orosz energiához visszatérni nem éri meg, mert ha az abból befolyt összegeket az oroszok fegyverkezésre fordítják, akkor az Ukrajnának nyújtott nagyobb támogatás miatt duplán fizetik meg annak árát a németek.

Hunyadi Bulcsú sem tartja valószínűnek, hogy orosz energiát fognak vásárolni. Mint mondta, Friedrich Merz kancellárjelölt inkább "héjának" tűnik, vagyis Ukrajnát nagyobb mértékben támogatná. A CDU támogatná az atomenergiához visszatérést, ez viszont konfliktusforrás lehet a szociáldemokratákkal.

Többen megemlítették, hogy a külföldiek befogadása segíthet a több ágazatot sújtó munkaerőhiány csökkentésében, ugyanakkor azt is kezelnie kell az új kormánynak, hogy 3 millió munkanélküli van.

A migrációt azonban mindenekelőtt biztonsági szempontból kell rendezni, annál is inkább, mert ez a téma az AfD felemelkedésében nagy szerepet játszott. Az egyik fő kérdés az, hogyan változtatható meg a befogadási politika, az Angela Merkel nevével fémjelzett Willkommenskultur, illetve a menekülteket távol lehet-e tartani külföldön, az úgynevezett hot spotokon, az emberi jogaik megsértése nélkül.

Merz gyors cselekvést sürget

Friedrich Merz, a CDU vezetője a kormányalakítási tárgyalások gyors megindítását sürgette a szociáldemokratákkal.

"Az ügyek sürgetők, nem tűrnek halasztást és ezért szorgalmazom, hogy haladéktalanul megkezdjük a tárgyalásokat" – mondta a CDU/CSU kancellárjelöltje a közös Bundestag- frakció ülése előtt Berlinben.

Merz hangsúlyozta, hogy különösen három kérdéskörben kell világosságot teremteni. Az egyik ilyen a kül- és biztonságpolitika. Mint mondta, "a globális helyzet minden egyes nappal drámaian változik, ilyen viszonyok között cselekvőképes német kormányra van szükség".

Másodikként a migrációt, harmadikként pedig a gazdasági helyzetet említette.