Minden eddiginél közelebb jutott a NASA a Naphoz

Történelmet írt a NASA űrszondája azzal, hogy túlélte az eddigi legkisebb távolságot a Naptól. A kutatók rendkívül fontos információkat várnak a küldetéstől.

Csütörtökről péntekre virradó éjjel kaptak jelet a NASA kutatói a Parker napszondától, miután több napig nem tudtak kommunikálni a rendkívüli forróságban keringő eszközzel.

A NASA közölte, hogy az űrszonda biztonságban van, és normálisan működik, azután, hogy mindössze 6,1 millió kilométerre haladt el a Nap felszínétől, ahol brutális hőmérsékletet és szélsőséges sugárzást kellett elviselnie annak érdekében, hogy az emberiség jobban megértse naprendszerünk központi csillagát.

A Parker napszonda időnként 692 ezer km/órás sebességgel haladt (ilyen tempóval 30 másodperc alatt lehetne megtenni a New York és London közötti távolságot), és akár 1400 Celsius-fokos hőmérsékletet is elviselhetett.

"A Nap ilyen közeli tanulmányozása lehetővé teszi, hogy a Parker napszonda olyan méréseket végezzen, amelyek segítenek a tudósoknak jobban megérteni, hogyan melegszik fel az anyag ebben a régióban több millió fokra, nyomon követni a napszél (a Napból kilépő anyag folyamatos áramlásának) eredetét, és felfedezni, hogyan gyorsulnak fel az energetikai részecskék közel fénysebességre" - közölte az űrügynökség.

A 2018-ban útnak indult űrszonda már 21-szer suhant el a Nap mellett, de most karácsonykor került hozzá a legközelebb. Bár a 6,1 millió kilométer elsőre nem tűnik nagyon közelinek, Nicola Fox, a NASA tudományos vezetője a következőképpen helyezte érthető perspektívába ezt a távolságot: "93 millió mérföldre vagyunk a Naptól, tehát ha a Napot és a Földet egy méterre helyezem egymástól, akkor a Parker napszonda 4 cm-re van a Naptól - ez már közel van."

Miért akarnak ennyire közel kerülni a Naphoz?

A tudósok azt remélik, hogy mivel az űrszonda áthaladt a Nap külső légkörén - a koronáján -, olyan adatokat gyűjtött, amelyek megoldanak egy régóta fennálló rejtélyt.

"A korona nagyon-nagyon forró, és fogalmunk sincs, hogy miért" - magyarázta a BBC-nek Jenifer Millard, a walesi Fifth Star Labs csillagásza.

"A Nap felszíne körülbelül 6000 Celsius-fokos, de a korona, ez a vékony külső légkör, amelyet napfogyatkozások idején láthatunk, több millió fokos - és ez távolabb van a Naptól," mondta, hozzátéve, hogy fontos lenne tudni, hogyan forrósodik fel ez a légkör.

A küldetés segíthet a kutatóknak abban is, hogy jobban megértsék a napszelet, a koronából feltörő töltött részecskék állandó áramlását. Amikor ezek a részecskék kölcsönhatásba lépnek a Föld mágneses mezőjével, az égbolt káprázatos sarki fényben ragyog. De ez az úgynevezett űridőjárás okozhat problémákat is, kiiktatva az elektromos hálózatokat, az elektronikát és a kommunikációs rendszereket.

"A Nap, annak aktivitása, az űridőjárás és a napszél megértése nagyon fontos a mindennapi életünkhöz a Földön" - mondta Jenifer Millard.