Miért veszélyes az új koronavírus-variáns?
Svájcban is megjelent a B117 jelű mutáció, amelyet először az Egyesült Királyságban és Dél-Afrikában is kimutattak. Az új vírusmutáció kutatásában részt vesz a genfi egyetem virológus kutatója, Isabelle Eckerle is.
A virológus kétségbeesett felhívást tett közzé vasárnap. Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy "néhány hét múlva már nem lesz semmiféle magyarázatunk, hogy miért nem akadályoztuk meg az új variáns terjedését. Nem mondhatjuk, hogy a fertőzés váratlanul vagy előre nem látható módon jelent meg. Minden információ rendelkezésünkre áll, a szükséges lépések pedig egyértelműek". A virológus csatlakozott ahhoz a több száz kutatóhoz, akik az egész kontinensre kiterjedő lezárásokat sürgetnek.
Pedig az új mutáció nem okoz az eddigieknél súlyosabb tüneteket, csak sokkal ragályosabb.
A svájci Blick című lapnak adott interjújában azt mondta: "A vírus nem tartja tiszteletben az országhatárokat. Az emberek túl sokat mozognak. Ha a következő néhány hónapból jól akarunk kijönni, akkor minden országnak egyszerre kell behúzni a féket. Alapvetően minden országnak ugyanazokat az intézkedéseket kellene meghoznia a fertőzés megfékezésére, egész Európában koordinált karanténra van szükség".
A virológus szerint ugyanis az oltás ellenére fenyeget a harmadik hullám veszélye, amit még meg lehetne akadályozni, ha csökkentenék az új fertőzöttek számát. Szerinte fontos, hogy kevesebb ember kényszerüljön kórházba.
Németországban Angela Merkel kancellár és a tartományi miniszterelnökök is a kijárási korlátozások, angol szóval a lockdown meghosszabbítása mellett érveltek. Svájcban a kantonok maguk szabályozzák ezt, Ausztriában pedig december 26. óta tart a harmadik kijárási korlátozás.
Nagy-Britanniában az új fertőzések száma már hatodik napja napi 50 ezer fölött van. Vasárnap 54 990 volt, mindezek mellé 454 Covid19-cel kapcsolatos halálesetet is jelentettek a kórházak.
Isabelle Eckerle szerint több gyereket kellene tesztelni. Egy új antitest-kutatás szerint ugyanis a gyerekek pontosan ugyanakkora mértékben fertőződnek meg a vírussal, mint a felnőttek: a második hullámban a kiskorúak 22 százaléka kapta el a vírust. Gyerekeknél azonban a betegség elfolyása továbbra is rendszerint enyhébb, mint a felnőtteknél.
