Miért nem szavazta meg Meloni Ursula von der Leyent a Bizottság elnökének?
Az Európai Parlament múlt csütörtökön nagy többséggel, 401:284 arányban, 15 tartózkodással, főként a centrumhoz tartozó pártok szavazataival ismét Ursula von der Leyent választotta meg az Európai Bizottság elnökének. A néppárttól jobbra álló konzervatív ECR-csoportban ülő Olaszország Fivérei (FdI) párt 24 képviselője azonban nem szavazta meg von der Leyent.
Az, hogy a Georgia Meloni által elnökölt ECR hogyan fog szavazni, az utolsó pillanatig bizonytalan volt, pláne, hogy egyikük, Nicola Procaccini azt mondta, Meloni megadja a nemzeti küldöttségeknek a döntés szabadságát.
Az kiderült, hogy az olasz miniszterelnök dühös volt, amiért az ECR kimaradt az uniós csúcspozíciókról szóló tárgyalásokból. Voltak azonban feltételezések, amelyek szerint Meloni megszavaztatta volna von der Leyent, ha cserébe politikai engedményeket kap, például Olaszország befolyásos biztosi poszthoz jut.
Az FdI a szavazás után azzal indokolta a döntését, hogy von der Leyen túlságosan balra tolódott, különösen a zöld ígéretek tekintetében. (Valóban sok konzervatív és liberális bírálta, hogy a Bizottság elnökének "green deal"-je árt Európa versenyképességének, és sürgették, hogy tegyen le az EU azon tervéről, amely 2035-től kivezetné a benzines és a dízeles autókat.)
A döntést elemezve azonban az Euractiv által megkérdezett szakértők úgy látják: az olasz konzervatívok döntésének elsősorban belpolitikai okai vannak, Meloni első számú gondja az volt, hogy kivédje a radikális jobboldali koalíciós partnere, Matteo Salvini Lega pártja által támasztott belső konkurenciát.
"Fél attól, hogy kiszolgáltatja magát a jobboldalnak, és ez a félelem minden mást felülírt" - vélekedett a lap kérdésére Francesco Galietti a római politikai tanácsadó cég, a Policy Sonar részéről.
Az FdI jelenleg közel 30%-on áll, ami a valaha volt legjobb eredménye, míg a Liga csak 8,5%-on, de Galietti utalt az olasz politika ingadozásaira, hangsúlyozva, hogy Meloni nem engedheti meg magának, hogy elidegenítse a hagyományos szavazókat.
Giovanni Orsina, a római Luiss egyetem politológus professzora pedig úgy látja: "Meloni hangsúlyt fektet arra, hogy következetes legyen. Azt mondta, soha nem szavazna a baloldallal. Amikor világossá vált, hogy nincs szükség a szavazataira, ragaszkodott ehhez a fogadalmához."
A lépés azonban sok olasz elemzőt megdöbbentett, akik szerint a Bizottság most talán kevésbé lesz elnéző Olaszország államháztartásával és az olasz kormány azon próbálkozásaival szemben, hogy elköltse az EU több milliárd eurónyi, a Covid utáni helyreállítási alapból származó pénzét.
Ursula von der Leyen mindenesetre igen különösen érvelt, amikor csütörtökon újságírók arról kérdeztek, megbánta-e, hogy Meloni támogatását kérte. Szerinte a szavazás azt mutatja, hogy jó utat választott, amikor olyan támogatókat gyűjtött össze, akik "Európa-pártiak, Ukrajna-pártiak és a jogállamiság hívei." Ez ugyanis a radikális jobboldalról a centrum felé elmozdult Giorgia Meloni pártjára is igaz.
