Merz nem kapott elég szavazatot a kancellársághoz, egymást vádolja a CDU és az SPD

Politikai földrengés Berlinben: még soha nem fordult elő, hogy egy kijelölt kancellár a sikeres koalíciós tárgyalások után már az első fordulóban elbukott volna. Most ez történt Friedrich Merz-cel, a CDU vezetőjével.

Ilyen se történt még Németországban: egy választási győzelem után, hosszú hetek koalíciós egyeztetései, majd egy nappal a koalíciós szerződés megkötése után a Bundestag nem szavazta meg a jelöltet kancellárnak.

A parlament alsóházában a szükséges 316 szavazat helyett Merz az első fordulóban csupán 310 szavazatot kapott, míg 307-en ellene voksoltak, 3-an pedig tartózkodtak. A két koalíciós partnernek, a CDU/CSU-nek és az SPD-nek összesen 328 mandátuma van a Parlamentben, nyilvánvaló tehát, hogy a "disszidensek" miatt saját soraikat kell először rendezniük.

Az ülést megszakították, jelenleg a frakciók tanácskoznak a teendőkről.

Markus Söder (CSU) bajor miniszterelnök rövid beszédben szólított fel nyugalomra és józanságra. Nem most van az ideje a vitatkozásnak és egymás hibáztatásának - hangsúlyozta. "Ne játszadozzunk, ne leckéztessünk, ne rendezzünk régi számlákat, hanem emlékezzünk arra, hogy mi a tét mindenki számára" - mondta, felszólítva minden képviselőt, hogy szavazzanak bizalmat Mertnek és az új kormánynak.

Két hét esély

A CDU-ban az SPD-re dühösek, ott gyanítják az "elhajlókat", a szocdemek azonban visszautasították a "spekulációkat". "Abból indulunk ki, hogy teljes egyetértésben vagyunk. Nem is hiányzott senki" - mondja Lars Klingbeil, az SPD frakcióvezetője. Kiszivárgott információk szerint azonban a szocdemek soraiban épp a leendő alkancellár Klingbeil állítólagos hatalmi nyomulása ellen akartak ilyen módon tiltakozni.

Az egyik szocdem képviselő viszont azt gyanítja, hogy a CDU és a CSU soraiban voltak a disszidensek, hogy az SPD-t rossz színben tüntessék fel. Ebből valószínűleg csúnya vádaskodás lesz a következő napokban - állapítja meg a Spiegel.

Amennyiben Merz úgy érzi, hogy egy második fordulóban sikeresebb lehet, mint az elsőben, bármikor újraindulhat - írja a Welt. Az alaptörvény két hét határidőt ad: "Ha a jelöltet nem választják meg, a Bundestag a szavazást követő 14 napon belül tagjainak több mint felével szövetségi kancellárt választhat." Addig is Olaf Scholz marad az ügyvezető kancellár.

A kéthetes időszakon belül tetszőleges számú fordulót lehet tartani különböző jelöltekkel. A megválasztáshoz azonban továbbra is szükség van a 316 szavazatra. Ha az sem sikerül, a következő lépésben a követelmények csökkennek, onnantól már az egyszerű többség is elegendő a jelölt kancellárrá választásához.

Hírek szerint ma már nem lesz második forduló, csak legkorábban holnap, illetve ami a legvalószerűbb, pénteken. Ahhoz, hogy még ma megismételjék a szavazást, minden parlamenti frakciónak bele kellett volna egyeznie a határidő lerövidítésébe, erre az AfD már tett is javaslatot, hiába. A radikális jobboldali párt örömét fejezte ki a történtek miatt, és új választásokat sürgetett.

Rossz üzenet a gazdaságnak

Közvetlenül a szavazás előtt Merz még optimistán nyilatkozott, abból indult ki, hogy "mind a szociáldemokraták, mind mi ott leszünk, és mindenki egyet fog érteni". A fekete-vörös koalíciónak 12 szavazatnyi többsége volt a kancellárrá választásakor. Az eddigi legszűkebb eredményt 1994-ben produkálta a Bundestag, amikor Helmut Kohlt csak 4 fős többséggel választották kormányfővé.

Vezető közgazdászok úgy látják, hogy a kancellárjelölt sikertelen megválasztása rossz jel Németország mint üzleti helyszín számára. "Az, hogy Merz most megbukott a szavazás első fordulójában, lesújtó jelzést küld a társadalom és a gazdaság számára: a sorok nem zártak" - mondta Jens Südekum düsseldorfi professzor a Reuters hírügynökségnek.

A DIW gazdaságkutató intézet elnöke, Marcel Fratzscher hasonlóan vélekedik. "Merz választási veresége hangsúlyozza, hogy a CDU/CSU és az SPD politikailag mennyire távol áll egymástól, és hogy a koalíciós megállapodást sok képviselő mélyen elutasítja" - mondta.