Melyik országnak van a legversenyképesebb adórendszere Európában?
Egy új kutatás szerint Észtország magabiztosan őrzi első helyét a legversenyképesebb adótörvénykönyvek rangsorában. Franciaország és Olaszország az európai lista legvégére került, magas jövedelem- és osztalékadói miatt Írország sem büszkélkedhet előkelő hellyel. Magyarország a hetedik helyen zárt.
Észtországé a legversenyképesebb adótörvénykönyv Európában - derül ki a Tax Foundation nevű amerikai agytröszt kutatásából.
Hétfőn közzétett jelentésében a siker kulcsaként a cég a tallinni 20%-os társasági és egyéni jövedelemadó-kulcsokat és a telekérték-alapú ingatlanadót említi. A cég a balti országot egymás után a tizenegyedik évben szavazza meg a legjobbnak. Bár Lettország és Sváj is a nyomában van, ők nem versenyezhetnek az észtekkel.
A OECD 38 tagországának adórendszerét vizsgáló Tax Foundation-kutatás főleg arról ír, hogy mely országok kínálják a legalacsonyabb marginális adókulcsokat, de részletesebb strukturális jellemzőket is vizsgál. Például azt, hogy az adórendszerek külön-külön mennyire torzítják az adózók magatartását.
A jelentés idézi azokat a kutatásokat, amelyek szerint a társasági jövedelemadó a legkárosabb a gazdaságra és azt is, hogy az alternatív bevételi források, például a forgalmi vagy fogyasztási adók aránytalanul nagy mértékben sújtják a szegényeket.
Egy átrendeződő rangsor
Csehország három helyet csúszott vissza az éves rangsorban, miután a társasági adókulcsot 19%-ról 21%-ra emelte. Németországot és az Egyesült Királyságot viszont dicséri a jelentés. Főleg azért, mert nagyvonalú kedvezményeket biztosítanak a vállalati eszközberuházásokhoz. Magyarország négy helyet javítva tavalyi eredményéhez képest (11.) idén a 7. helyet kaparintotta meg magának.
Az agytröszt szerint közvelen Franciaország mögött Olaszországé (37-38.) a legkevésbé versenyképes adótörvénykönyv Európában. Rómát főleg azért bírálták, mert "többszörösen torzító ingatlanadókat" alkalmaz, és szokatlanul szűkös az ÁFA-alapja.
Michel Barnier francia miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy milliárdokat fog bevonni a nagyvállalatok és a tehetősebb rétegek adóinak emelésével. Barnier célja, hogy Franciaország államháztartási hiányát - ami a legmagasabbak között van a blokkban - az uniós szabályokkal összhangban próbálja csökkenteni.
A jelentést egy olyan sérülékeny pillanatban hozták nyilvánosságra, amikor a főbb európai országok a gazdaságuk fellendítéséért küzdenek úgy, hogy az államháztartásukat is helyreállítsák, amit először a világjárvány, majd az energiaválság sújtott.
A jelentés szerint az országok az adótörvénykönyveikkel versengve próbálnak vállalkozásokat magukhoz csábítani egy olyan olyan digitális világban, ahol a vállalkozások nagy része könnyedén áthelyezheti tevékenységét. A "Race to the bottom" jelenségköre azonban komoly gazdasági szorongást is eredményez egyes országokban.
"Race to the bottom"
A jelentés szerint az országok az adótörvénykönyveikkel versengve próbálnak vállalkozásokat magukhoz csábítani. Ezt egy olyan olyan digitális világban teszik, ahol a vállalkozások nagy része könnyedén áthelyezheti tevékenységét. A "Race to the bottom" jelenségköre azonban egyes országokban komoly gazdasági szorongást is eredményez.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretében ülésező fejlett országok ezért már megállapodtak abban, hogy a nagyvállalatok nyereségére legalább 15%-os adókulcsot kell alkalmazni.
Az EU legfelsőbb bírósága nemrégiben úgy döntött, hogy egy írországi adókedvezményt, amelynek köszönhetően az Apple mindössze 0,005%-os adókulcsot fizetett, jogellenes támogatásnak minősít. Az alacsony társasági adókulcs és a vállalkozásbarát megállapodások ellenére a magas jövedelem- és osztalékadók miatt Írország az OECD 38 tagját vizsgáló Tax Foundation-kutatás tabellájának legvégén található.
