Melyik európai országban van a legtöbb munkaszüneti nap?

Vitát váltott ki a francia miniszterelnök két munkaszüneti nap eltörlésére vonatkozó javaslata. De vajon az európai átlaghoz képest így sok vagy kevés maradna? Ennek jártunk utána a Euroverify-ban.

Franciaországban vita robbant ki arról, hogy az ország lakossága elég keményen dolgozik-e, miután François Bayrou miniszterelnök a gazdaság fellendítése érdekében két munkaszüneti nap eltörlését javasolta.

"Az egész nemzetnek többet kell dolgoznia, hogy termeljen, és hogy az ország általános aktivitása egész évben jelentősebb legyen, hogy Franciaország helyzete javuljon" - mondta Bayrou egy július 15-i sajtótájékoztatón. "Ezért azt javaslom, hogy két munkaszüneti napot töröljünk el az egész országban".

A miniszterelnök például azt javasolta, hogy köszönjenek el a húsvéthétfőtől, mivel annak "nincs vallási jelentősége" a húsvétvasárnaphoz képest, valamint május 8-tól, amely a második világháború európai végét ünnepli.

A javaslat vitát váltott ki a francia médiában és a közösségi média felhasználói között arról, hogy az ország hogyan viszonyul szomszédaihoz a munkaszüneti napok tekintetében, a franciák valóban kevesebbet dolgoznak-e, mint más európaiak, és hogy a munkaszüneti napok eltörlése valóban segítene-e a gyengélkedő francia gazdaságon.

A francia Nemzeti Statisztikai és Gazdasági Kutatóintézet azonban csupán 0,06%-os gazdasági fellendülést prognosztizál, ha a miniszterelnök terve megvalósul.

Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES ) hivatalos adataiból kiderül, hogy hány munkaszüneti nap van az EU tagállamaiban, Norvégiában, Izlandon és Svájcban. Az EuroVerify az Egyesült Királyság kormányától származó információkat is megvizsgálta.

Ha ezeket összehasonlítjuk, akkor Ciprus a munkaszüneti napok számát tekintve egyértelmű győztes, 15 nappal az első helyen áll. Ezt követi Bulgária, Horvátország, Izland, Málta és Spanyolország, amelyek 14 nappal versenyeznek a második helyért.

A másik végén Németország, Dánia és Hollandia áll kilenc ünneppel, de ha az Egyesült Királyságot országokra bontjuk, Anglia és Wales nyolc ünneppel a leghátul kullog. Skóciának kilenc, Észak-Írországnak pedig 10 ilyen nap jutott.

Az összehasonlítás azt jelenti, hogy Franciaország 11 munkaszüneti nappal az európai országok között meglehetősen átlagosnak számít, Görögország, Magyarország, Luxemburg, Szlovénia és Svédország mellett. Ha azonban két naptól megszabadulna, akkor a legkevesebb ünnepnappal rendelkező államok közé tartozna.

Az ünnepnapok régiónként és évenként is változhatnak

Mindazonáltal az egyes országok ünnepnapjainak számával kapcsolatban számos változó tényező és kivétel van.

Például néhány országban vannak olyan régiók, amelyekben az országoshoz képest eltérő számú munkaszüneti nap van. Ez a helyzet Svájcban, ahol a különböző kantonok eltérő munkaszüneti napokat tartanak, amelyek száma akár a 15-öt is elérheti.

A franciaországi Elzász és Moselle régiók szintén két plusz napot kapnak az ország többi részéhez képest, a portugál Madeira és Azori-szigeteken pedig több szabadnap van, mint az anyaországban.

Előfordul, hogy az európai országokban a munkaszüneti napok száma évenként eltérő lehet, és van olyan állam, ahol egyes ünnepnapokon csak egy fél szabadnapot tartanak. Ez a helyzet például Izlandon, ahol a szenteste és a szilveszter déli 12 óra után számít munkaszüneti napnak.

Ezenkívül, bár az EuroVerify nem számította bele a rangsorolásba azokat a munkaszüneti napokat, amelyek minden esetben vasárnapra esnek, mint például a húsvétvasárnap, és ez sem egységes az országokban.

Franciaország és más országok például gyakorlatilag elveszítenek egy munkaszüneti napot, ha az hétvégére esik, míg az Egyesült Királyság például "pótnapokat" biztosít ebben az esetben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkavállalók a következő hétfőn vagy kedden szabadnapot kapnak, ha egy munkaszüneti nap szombatra vagy vasárnapra esik.

Európában már volt erre példa

Bayrou javaslata két munkaszüneti nap eltörlésére nem példa nélküli Európában, és némi betekintést nyújthat abba, hogy terve kifizetődő lenne-e.

Legutóbb a szlovák kormány júniusban döntött úgy, hogy a szélesebb körű költségvetési stratégia részeként november 17-ét, a szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelem napját továbbra is hivatalosan elismerik és ünneplik, de már nem számít munkaszüneti napnak.

Dánia 2023-ban eltörölte a húsvétot követő negyedik pénteken tartott nagy imanapot, hogy megpróbálja növelni a munkaerőt és a védelmi kiadásokat. A Nemzetközi Valutaalap becslései szerint ez csak 0,01-0,06%-kal növelte az ország GDP-jét.

2012-ben a portugál kormány bejelentette, hogy a következő évben a pénzügyi válság miatt bevezetett megszorító intézkedések részeként négy munkaszüneti napot eltöröl: a Mindenszentek napját november 1-jén; az Úrnapját, 60 nappal húsvét után; a Köztársaság napját október 5-én; és a függetlenség helyreállításának napját december 1-jén, amely Portugália spanyol uralom alól való felszabadulását ünnepli.

A napokat öt évre tervezték felfüggeszteni, a vallási jelentőségű napokat a Vatikánnal egyeztetve. Az újonnan megválasztott szocialista kormány azonban 2016-ban mind a négy ünnepnapot idő előtt visszaállította, visszavonva ezzel a rendkívül népszerűtlen intézkedést.

Nem csak az ünnepnapokról van szó

A hivatalos munkaszüneti napok száma természetesen csak az egyik fokmérője annak, hogy egy európai országban mennyi szabadnapot kapnak a munkavállalók.

A Europe in Motion márciusban arról számolt be, hogy Andorra, Málta és Albánia azok az országok, amelyek a legtöbb törvényes éves szabadságot adják a munkavállalóknak a kontinensen, és Franciaország is az élmezőnyben végzett.

Ezzel szemben Európában Bulgária adja a legtöbb szülési szabadságot, és a bolgár általános iskolások kapják a legtöbb - 15 hetes - nyári szünetet.