Már 85 százalék felett a török infláció
24 éves csúcsára emelkedett az infláció Törökországban októberben a hivatalos adatok szerint, a 85.5 százalékos érték ugyanakkor némileg elmarad a korábban előrejelzettől.
A súlyos pénzromlást elsősorban az okozza, hogy a török elnök gazdasági elképzelései érvényesülnek az országban, amelyeket a piac a legfinomabb megfogalmazás szerint sem igazol vissza. Miközben a világ meghatározó pénzintézetei, köztük az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed folyamatosan kamatot emel, a török elnök a múltban több alkalommal is félreállította hazája pénzügyi szakembereit, akik a szigorítás szükségessége mellett foglaltak állást.
After cutting #Turkey's key interest rate by 150bps today, TCMB hinted that another cut will come at its Nov. Monetary Policy Committee meeting. With his ill-founded war on interest rates, Pres. Erdogan continues to DESTROY the value of the Turkish lira. https://t.co/MqvK11muiT
— Steve Hanke (@steve_hanke) October 20, 2022
Unortodox válságkezelés
Recep Tayyip Erdogan továbbra sem alkalmazza azt az eszközt, amit ilyen esetben a világon a legtöbb helyen alkalmaznak, sőt éppen a bevett gyakorlattal ellentétesen cselekszik. Nem hajlandó megfontolni sem a kamatemelést, mivel az szerinte a gazdaság teljesítményét rontaná, miközben jórészt épp az ő gazdaságpolitikája miatt alakult ki a válságos helyzet. Egy október eleji kampányrendezvényen egyenesen arról beszélt, hogy amíg ő az elnök, addig
hónapról hónapra, hétről hétre, napról napra csökkenteni kell a kamatot.
Az ország már az elmúlt évben is átélt egy komolyabb vágást, akkor 19-ről 14 százalékra csökkent az irányadó ráta, amit az elmúlt három hónapban összesen 350 bázisponttal 10,5%-ra csökkentettek, míg novemberre újabb lazítást ígértek a jelenlegi ciklus utolsó lépéseként.
A török jegybank korábban piaci intervencióval próbálta kezelni a helyzetet, aminek hosszabb távon az lett a következménye, hogy az ország jórészt felélte devizatartalékait, így ma már jóformán semmilyen eszközük sincs az árfolyam befolyásolására.
További nehézséget jelent a török piaci szereplőknek, hogy sok sokuk devizában adósodott el, így értelemszerűen abban kell fizetnie törlesztőrészleteit is, amit a török lírának - az inflációhoz hasonló mértékű - elértéktelenedése nehezít.
Megélhetési nehézségek és közelgő választás
A pénzügyi krízis egyre súlyosbodó szociális válságot is okoz: a török munkabérek is gyorsan veszítenek értékükből, emiatt az elmúlt időszakban százezrek kerültek nehéz, vagy kilátástalan helyzetbe. Ez Erdogan számára azért okoz fejtörést, mert jövő júniusban választásokat tartanak az országban. A kialakult állapotok miatt a kormánypárt népszerűsége jelentősen visszaesett, míg az ellenzék egyre népszerűbb.
A hivatalos infláció jelenleg tizenhétszerese a központi bank által kitűzött célnak, ugyanakkor az októberi adat után szakértők szerint megindulhat a konszolidáció, ami elsősorban nem a gazdaság teljesítményének, sokkal inkább a bázishatásnak köszönhető.
