Magyarországon romlott legtöbbet a jogállamiság helyzete az EU-ban

Évről évre romlik a jogállamiság helyzete az EU-ban - derüllt ki a Liberties nevű európai civilszervezet legfrissebb jelentéséből.

A berlini székhelyű, több mint 20 éve működő polgárjogi civil szervezet a média és az igazságszolgáltatás függetlenségét vizsgálta, valamint azt, hogy a kormányok eleget tesznek e a korrupció felszámolásáért.

Az 1000 oldalas jelentés 21 uniós ország 43 emberi jogi szervezetének együttműködésével készült. A kutatók arra jutottak, hogy nyugatról keletre haladva rosszabb a helyzet, de az egész kontinensre igaz, hogy az utóbbi évtizedben sokat csorbult a joguralom.

,,Nagyon sok országban a jogállamiság továbbra is hanyatlik, itt leginkább Olaszországot, Szlovákiát, Romániát és Magyarországot érdemes kiemelni. Ennek az az oka, hogy az EU nem lép fel elég erényesen a szabályszegőkkel szemben. Brüsszel hallgatása legitimálja a törvénysértő magatartást, ami fellbátorítja az autoriter vezetőket Európa-szerte" - magyarázta a szervezet vezető jogállamisági szakértője, Kazai Viktor.

Az elemzők különböző csoportokba sorolták az országokat:

• A stagnáló országok, amelyek a jogállamisági mutatók tekintetében változatlanok maradtak, vagy csak minimális előrelépést értek el. Ebbe a kategóriába tartozik Görögország, Írország, Málta, Hollandia és Spanyolország.
• A lecsúszók azok a korábban példamutató demokráciák, ahol aggasztó jelek mutatkoznak. Ide tartozik Belgium, Franciaország, Németország és Svédország.
• Végül pedig a bomlasztók: Olaszország, Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovákia, ahol a kormányok szisztematikusan és szándékosan aláássák a jogállamiságot szinte minden szempontból.
• A leggyengébb láncszem pedig ismét Magyarország.

,,Tudomásul kell vennünk, hogy a változó politikai környezet miatt az EU komoly belső ellentétekkel néz szembe. A szélsőjobboldal felemelkedése, az európai populizmus, a belpolitikai válságok, az Egyesült Államok demokratikus hanyatlása és Oroszország Ukrajna elleni háborúja gyengítik az EU egységét, és ellenálló képességét a tekintélyelvű fenyegetésekkel szemben" - tette hozzá a kutató.

A jelentés legfontosabb következtetése, hogy nem elég felmérni a jogsértéseket, szankcionálni is kell azokat, ráadásul minél gyorsabban és hatékonyabban. Erre jó eszköz lehet az uniós támogatások visszatartása, és végső esetben a szavazati jog felfüggesztése az uniós testületekben.-forrás:euronews