Magyaroroszágon csökkent az üvegházgázok kibocsátása, de a GDP is

Magyarországon az EU átlagánál nagyobb mértékben csökkent a felmelegedést fokozó légszennyezés, de a magyar GDP is csökkent, mutat rá az Eurostat.

Friss adatokat közölt az üvegházhatású gázok kibocsátásáról az Eurostat, az EU statisztikai hivatala.

A kibocsátás 2023 harmadik negyedéve és 2024 harmadik negyedéve között 0,6 %-kal csökkent, összesen 767 millió tonnára.

Az eredményt főként a villamosenergia- és gázellátási lánc által generált kibocsátások nagymértékű (6,7%) csökkenése, valamint - kisebb mértékben - a szállítási és tárolási ágazat (0,9%) okozta.

Az eredményt azonban rontotta a többi között a vízellátás és hulladékgazdálkodás (+2,1%), valamint az általános szolgáltatások (+1,7%), a bányászat és kőfejtés (+1,1%) területén bekövetkezett kibocsátásnövekedés.

Litvánia jelentette a legnagyobb növekedést 7,8 %-kal, majd Luxemburg következik 6,6% és Svédország 6% -kal.

A kibocsátás 16 uniós tagállamban csökkent, különösen Ausztriában (-7,8%), Magyarországon (-3,3%) és Dániában (-2,8%).

Az Eurostat megjegyzi, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő 16 országnak negyedében a GDP is csökkent: így Magyarországon, Ausztriában, Észtországban és Romániában.