Magával rántotta a koronavírus a pénzpiacokat is

Több mint 30 éve, az Öbölháború óta nem esett akkorát az olajár, mint hétfőn: csaknem harmadával. Ez a globális tőzsdét is magával rántotta. Mi történt és miért?

Kína a világ legnagyobb olajimportőre. Az ország normál esetben naponta 14 millió hordó olajat fogyaszt - ez ugyanakkora, mint a teljes francia, német, olasz, spanyol, brit, japán és dél-koreai fogyasztás.

A Kínából kiinduló koronavírus-járvány, amint elkezdte éreztetni hatását a gazdaságra, a kínai olajkereslet visszaesett.

Ez hatással volt az árakra, amelyek csökkenését felerősítette, hogy az olajárak stabilizálásáról folyó, az OPEC és Oroszország közötti múlt heti tanácskozáson nem sikerült megállapodni a kitermelés csökkentéséről.

A múltban a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének vezetője, Szaúd-Arábia és Oroszország összedolgoztak, de ezúttal Rijád és Moszkva még árháborúba is bocsátkozott egymással piaci részesedésük megvédése érdekében. A legtöbb elemző szerint Szaúd-Arábia indította az árháborút Oroszország ellen. Erre válaszul a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) felmondta a kitermelést jelenleg 1,7 millió hordóval visszafogó, március végéig érvényes megállapodást.

"Szaúd-Arábia csökkentette az árakat, és jelezte, hogy emeli a kitermelést, ezzel ellehetetlenítheti az orosz és amerikai versenytársakat, ami jelentősen alacsonyabb olajárakat jelenthet" - véli Michael McCarthy, a CMC Markets stratégiai igazgatója.

A koronavírus terjedésével várhatóan csökkenni fog idén az olaj iránti kereslet, ami még nagyobb károkat okozhat a már amúgy is törékeny gazdaságoknak. Szakértők szerint a körülmények adottak egy viharhoz.

"Megvan az ideális koktél egy tőzsdei válsághoz: a járvány kiváltotta gazdasági sokk miatt recesszióba kerülhetnek a gazdaságok, különösképp az eurózónában" - magyarázza Christophe Dembik, a Saxo Bank kutatási igazgatója.

Erős visszaesés a turizmusban, az ellátási lánc megszakadása, gyenge kereslet, és csökkenő fogyasztói bizalom - mindez arra kényszerítette az OECD közgazdászait, hogy a 2020-as növekedési előrejelzéseket 2,4 százalékosra csökkentsék, ami alacsonyabb, mint bármikor a gazdasági válság óta.

És itt lépnek be a kormányok élénkítő intézkedésekkel, hiszen ezek nélkül gazdaságaik még ennél is jobban megszenvednék a körülményeket.