Luxemburgban majdnem hússzor több támogatást kapnak a családok, mint Bulgáriában
A szociális juttatások összege általában attól függ, hogy mennyire gazdag egy ország. Kivéve Lengyelországban és Magyarországon, ahol ezekkel a juttatásokkal próbálják ösztönözni a gyerekvállalást és promotálni a hagyományos családmodellt.
Legyen jobb- vagy baloldali kormány hatalmon, ma már Európában alapvetőnek számítanak a családi szociális juttatások. Segélyt vagy adókedvezményt kapnak a várandós anyák és a kisgyereket nevelők, de vannak beiskolázási vagy ápolási támogatások is. Bár a rendszerek eltérőek, a CSED vagy a családi pótlék intézménye, máshogy, más néven, de szinte mindenhol jelen van. Ami viszont hatalmas eltérést mutat, az ezeknek a mértéke, vagyis, hogy mennyi pénzt kapnak a családok egy, két vagy több gyerek után
Az Euronews összevetette, hogy a kormányok mennyit csepegtetnek vissza a családoknak Európa-szerte.
2022-ben az uniós országok átlagosan havi 830 eurót azaz 330 ezer forint családtámogatást adtak fejenként. Ez a 2012-es 566 euróhoz képest 47%-os növekedést jelent.
Az Eurostat adatai szerint 2022-ben hatalmas volt a különbség a legszegényebb és leggazdagabb országok között. Míg Bulgáriában fejenként csak 211 eurót kaptak a családok, addig Luxemburgban majdnem 3800-at.
Ha az EU-tagjelölt és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országait is figyelembe vesszük, Albánia kínálta a legalacsonyabb, mindössze 48 eurós egy főre jutó ellátást, szorosan követte őt Törökország 57, valamint Bosznia-Hercegovina 59 euróval.
Északnyugat és délkelet közötti különbség a családi ellátások terén
Általánosságban elmondható, hogy az egy főre jutó családi ellátások Észak- és Nyugat-Európában a legmagasabbak, míg Dél- és Kelet-Európában a legalacsonyabbak.
Luxemburg után az északi országok vezetik a listát: Norvégia (2 277
EUR), Dánia (1 878 EUR), Izland (1 874 EUR), Svédország (1 449 EUR) és
Finnország (1 440 EUR).
Grega Strban professzor a Ljubljanai Egyetemről óvatosságra int az országok összehasonlításakor. Szerinte az is fontos, hogy melyik ország, mit tart ,,családi támogatásnak".
Hangsúlyozta, hogy ezek mögött számos politikai megfontolás húzódik meg. ,,Egyesek a szülők (vagy a gyermek gondviselőinek) támogatására összpontosítanak, mások magukra a gyermekekre (és a diákokra). Egyesek egyetemesek, mások célzottak. Némelyik a fogyatékossághoz vagy a szociális segélyhez kapcsolódik" - tette hozzá.
Az sem mindegy, hogy ki honnan indult és hová jutott. Lengyelország példátlan módon növelte a szociális juttatásokat 10 év alatt, itt 320%-al nőttek a támogatások. Ez a szám Romániában 227%, míg Litvániában 198%.
Az egy főre jutó családi ellátások több mint kétszeresükre nőttek Észtországban (125%), Szerbiában (115%), Bulgáriában (112%), Izlandon (110%) és Horvátországban (101%).
A növekedés 30% alatti volt Luxemburgban, Ausztriában, Finnországban, Magyarországon, Franciaországban, Svédországban, Dániában és Írországban. Ezen országok többsége már eddig is magasabb juttatásokat kínált, Magyarország kivételével.
Euróban kifejezve a legnagyobb növekedést Izlandon (980 euró),
Luxemburgban (819 euró) és Németországban (558 euró) regisztrálták.
A családi ellátások változásának mozgatórugói
Az egy főre jutó családi ellátások 2012 óta jelentősen nőttek az egész EU-ban, de a növekedés mozgatórugói országonként merőben eltérőek. A legszembetűnőbb növekedés a közép- és kelet-európai országokban, különösen Magyarországon és Lengyelországban tapasztalható: "Ezekben az esetekben a növekedés hátterében nagyrészt a termékenységi ráták növelését és a hagyományos családmodellek támogatását célzó politikák állnak. Ezek a pénzigényes stratégiák egy szélesebb körű elmozdulást tükröznek a társadalmilag konzervatívabb jóléti programok felé" - nyilatkozta Grega Strban.