Lebegő szélerőműparkkal a zöld energiáért
A tájfunok erejét is figyelembe kell venni Japánban a szélerőművek telepítésénél. Az alternatív energia előállítása prioritás Japán számára. Az energiapolitika az egyik legfontosabb téma a május közepén Japánban tartandó G7-csúcstalálkozón.
Japán célja, hogy a megújuló energiaforrások aránya elérje a 36-38%-ot 2030-ra, és 46%-kal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. JA szigetország technológiája élen jár ebben a zöld forradalomban.
Japán déli részén, a Nagaszaki prefektúrában található távoli Gotó-szigetekre utaztunk, hogy meglátogassunk egy mérföldkőnek számító lebegő szélerőműparkot.
A korlátozott földterület, de nagy part menti terület miatt a tengeri szélenergia lehet a válasz Japán jövőbeli energiaszükségleteire, de ez kihívásokkal jár. Ez az egyik leginkább tájfun sújtotta terület Japánban, stratégiai zóna a lebegő turbinák ellenálló képességének tesztelésére.
Japán mind az úszó, mind a fenéken rögzített turbinákra támaszkodik az energiatermelésben. Mindkét típus alkalmazkodik Japán összetett domborzatához és a természeti katasztrófákhoz. Az akitai volt az ország első nagy méretű, rögzített tengeri szélerőműve.
Usigami Kei, a Goto Floating Wind Farm LLC ügyvezető igazgatója:
"A fix típust a tengerfenékhez kell rögzíteni, de Japánban a tenger nagyon gyorsan mélyül. Úgy épül, hogy először egy alapot helyeznek a tengerfenékre, így annak domborzata és geológiája befolyásolja. Az úszó típust lánccal kötik össze, de erős a földrengésekkel szemben, mert nem befolyásolja a tengerfenék topológiája."
Az úszó szerkezetek számára a tájfunok és a hullámok ereje is kihívást jelent. A stabilizációs mechanizmusok a hajóépítési technológiából származó ismereteket veszik át, hogy minimalizálják a kilengéseket.
"A szerkezetet úgy tervezték, hogy stabil legyen, az úszó alsó részén lévő nehéz betonelemekkel csökkentik a súlypontot. Ez teszi a szerkezetet ellenállóvá a tájfunok erős szeleivel szemben."
A talajvizsgálatok kulcsszerepet játszanak az olyan modern létesítmények tervezésében, mint a gotói, hogy ellenálljanak a természeti katasztrófáknak.
Isihara Takesi professzor (Tokiói Egyetem) az egyik legelismertebb mérnök, aki a szél kockázatelemzésével foglalkozik.
"Japánban nagyon erős tájfunok fújnak, a szokásos szelek ugyanakkor nem túl erősek. Ezért ezt a két problémát egyszerre kell megoldanunk. Az egyik megoldás a penge meghosszabbítása és karcsúsítása. A hossz növelésével a normál energiatermelés is nő. A vékonyabb lapátok a tájfunok idején a szélfelesleget is csökkentik. A japán szénszálas technológia alkalmazásával nagyon hosszú, vékony és erős lapátok készíthetők."
A Gotó-szélerőműpark 2024 januárjában kezdi meg kereskedelmi működését.
Kobe kikötőjében áll a világ első folyékonyhidrogén-szállító hajója. A hidrogén egy másik tiszta energia, amelyre Japán fókuszál. Az első ország volt, amely 2017-ben hidrogénstratégiát dolgozott ki.
Most ambiciózus új célt tervez, hogy 2040-re 12 millió tonnára növelje az éves ellátást. A hidrogént Ausztráliában állítják elő, és tengeren szállítják Japánba, mínusz 253 Celsius-fokra fagyasztva és folyadékká összepréselve. A 2021-es indulás óta kétszer tette meg az oda-vissza utat.
A Kawasaki Heavy Industries teljes hidrogénellátási láncot alakított ki Kobéban, az a városi terület hő- és áramellátását biztosítja.
Japán nagyrészt a hidrogén importjára támaszkodik. Ahhoz, hogy rendszeres energiaforrásként használhassák, csökkenteni kell a költségeket.
Sigeru Yamamoto, Kawasaki Heavy Industries:
"A hidrogén költségei csökkenthetők, ha nagyobb mennyiségben szállítják. Ahhoz, hogy a költségek a fosszilis tüzelőanyagokéval megegyező, vagy annál is alacsonyabb szintre csökkenjenek, először a méret növelésére van szükség. E cél elérése érdekében nagy hajókat és nagy tartályokat fogunk építeni a fogadó bázison. Szeretnénk egy nagyobb infrastruktúrát létrehozni a kereskedelmi forgalmazáshoz."
A következő projekt egy nagy méretű, több mint 100-szor nagyobb hajó.
Az innovációra összpontosítással Japán úttörő szerepet játszik a globális tiszta energiára való átállásban, és közelebb kerül az éghajlatváltozással kapcsolatos céljainak eléréséhez.
