Közös uniós védelmi programot indítványoz az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság által javasolt első védelmi ipari stratégia a katonai ágazat ipari képességének mielőbbi fejlesztését tűzi ki célul. A helyett, hogy vészhelyzetben reagálnánk, előre fel kell készülni az esetleges konfliktusokra. A költségek csökkentése és a védelmi rendszerek összehangolása érdekében a Bizottság közös eszközbeszerzéseket javasol a tagállamok részére.

"Szeretnénk 2030-ra elérni, hogy a védelmi felszerelések 40%-át uniós együttműködés révén, 50%-át pedig az EU-n belül szerezzük be" - mondta Margrethe Vestager, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.

A Bizottság azt szeretné, hogy az Európai Unió képes legyen azonnal reagálni egy nagy intenzitású konfliktus esetén. A tervek szerint két év alatt másfél milliárd eurós alapot biztosítanának a védelmi ipar számára, hogy megkönnyítsék a forráshoz jutást a katonai felszerelések fejlesztésében részt vevő kis- és középvállalkozások részére. Emellett költségvetési keretet biztosítanának közös védelmi projektek indításához, vagy jövőbeli ellátási válságok enyhítéséhez is.

"Ha az a kérdés, hogy ez a stratégia háborús gazdaságot jelent-e, akkor az a válasz, hogy nem, még nem tartunk ott. Ez az első lépés azonban ahhoz, hogy a tagállamokat lassan ráébresszük, hogy közös európai megközelítésre van szükség ezen a téren" - mondta Alain De Neve belga politikai elemző.

Az új védelmi stratégia lényege, hogy az évtizedek óta tartó alulköltekezés után többet kell a védelembe fektetni. A Bizottság annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy az Ukrajna megtámadása miatt befagyasztott orosz vagyot az unió védelmi iparának fejlesztésére használják fel. Ebbe azonban mind a 27 tagállamnak egyhangúlag bele kell egyeznie.