Közlekedési káoszt okozott a sztrájk Belgiumban
Mintegy 30 000 ember, köztük tűzoltók, tanárok és köztisztviselők vonultak végig Brüsszel utcáin, hogy tiltakozzanak a tervezett nyugdíjreform ellen, a szakszervezetek felhívásának eleget téve.
A leendő belga kormány terjesztette elő a nyugdíjreform-javaslatot. Az öt pártból (flamand nacionalisták, jobbközép, liberálisok és szociáldemokraták) álló úgynevezett Arizona koalíció hét hónappal a választások után még nem alakított kormányt.
Ez a lehetséges reform érintheti a különleges nyugdíjrendszereket, amelyek jelenleg lehetővé teszik a vasutasok, a rendőrök és a katonák számára, hogy korábban nyugdíjba vonuljanak.
Thierry Bodson, a Belga Munkavállalók Általános Szövetségének (FGTB) elnöke:
"A közszféra dolgozói számára az a veszély áll fenn, hogy megszűnhetnek a kedvezményes rendszerek, ami azt jelenti, hogy sokkal tovább kellene dolgozniuk ahhoz, hogy ugyanazokat a jogokat megtarthassák. Emellett az előző kormány által elért jelentős fejlesztések – például a minimális nyugdíj emelése, mind a hozzáférés, mind az összeg tekintetében – megkérdőjeleződnek. Különösen a női munkavállalók veszíthetnek sokat, ha ezek az intézkedések keresztülmennek."
A nyugdíjkorhatár Belgiumban január 1-jén 65-ről 66 évre emelkedett, és 2030-ra 67 évre növelik.
A népesség elöregedésével a nyugdíjak egyre nagyobb terhet rónak az állami költségvetésre, ez évente 63 milliárd euróba kerül. A koalíció célja 3 milliárd euró megtakarítása.
Marie-Hélène Ska, a Keresztény Szakszervezeti Szövetség (CSC) főtitkára:
"Sokféleképpen lehet pénzt megtakarítani és bevételt hozni az államkasszába anélkül, hogy mindig ugyanazokat az embereket – a munkavállalókat – céloznánk meg. Hadd emlékeztessem Önöket, hogy 2025. január 1-jétől Belgiumban a nyugdíjkorhatár 66 év, és a teljes nyugdíjhoz 45 év munkaviszony szükséges. Egyre nehezebb lesz ezt meghaladni".
A városi tömegközlekedést, a légi és vasúti közlekedést is, nagymértékben megzavarta az általános sztrájk, a nagyvárosokat összekötő vonatok kétharmada leállt.
A charleroi-i repülőtéren hétfő déltől kezdve nem indultak járatok. A brüsszeli repülőtér azzal számolt, hogy a járatok közel 40 százalékát törölni fogják. A belga törvények 2018 óta előírják, hogy a sztrájkok idején minimális közlekedési szolgáltatást kell nyújtani.