Kizárólag férfiakkal tölthetik fel a kulcspozíciókat a Merz vezetésével alakuló új német kormányban

A Politico esélylatolgatása alapján a hivatalba lépő berlini kormányban a nőknek nem osztanak helyet a meghatározó pozíciókba.

Friedrich Merz leendő kancellár konzervatívjai és a Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós megállapodást kötöttek, de a pártok vezetői még nem árulták el, hogy a következő kormányban ki vezeti majd a kulcsfontosságú minisztériumokat.

A 69 esztendős kancellár valószínűleg nagyobb hatalommal bír a német külpolitika felett, mint elődjei, részben azáltal, hogy az újonnan létrehozott nemzetbiztonsági tanács alatt a kancellárián összpontosítja a parancsnokságot.

A 146 oldalas koalíciós megállapodás szigorú részletekben fogalmazza meg a politikai kompromisszumokat. Továbbra is döntő kérdés, hogy ki melyik minisztériumot vezeti, a berlini pletykamalom pedig lázasan spekulál az érkező kabinet összetételéről. A találgatások vélhetően alaposak, mert a koalíciós tervben az már szerepel, hogy melyik párt kapja meg az egyes minisztériumokat.

Merz jobbközép Kereszténydemokrata Uniója (CDU) szinte biztosan a külgazdasági és külügyminisztériumot veszi át, az SPD pedig a pénzügyet és a védelmet. A belügyminisztériumot a CDU bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) kapja.

Az SPD-nek hét minisztérium kerülhet a kezére, ami figyelemre méltó bravúr, tekintve, hogy a párt mindössze 16,4%-ot ért el a februári választásokon, ami a legrosszabb országos eredmény több mint egy évszázada egy olyan párt esetében, amely egykor a német politika meghatározó ereje volt.

Egyes tárcák élére többen is szóba jönnek szinte azonos eséllyel.

Külügyminiszter 1. ​ - Johann Wadephul

A veterán CDU törvényhozó és a kül- és védelempolitikával foglalkozó parlamenti frakcióvezető-helyettes régóta kapcsolatban áll Washingtonnal és Brüsszellel. A férfiak által uralt jövőbeli kabinetben kinevezése a diplomácia hagyományosabb stílusához való visszatérést jelentené Annalena Baerbock leköszönő külügyminiszter hivatali idejét követően, aki a "feminista külpolitika" pártfogoltja volt.

Külügyminiszter 2. - Armin Laschet

A CDU egykori vezetője és a nyugati Észak-Rajna-Vesztfália állam miniszterelnöke továbbra is aktív maradt a nemzetközi fórumokon, és magas szintű külfölddel szembeni szerepre vágyik. Kinevezése mintegy politikai visszatérést jelentene pártja 2021-es történelmi vesztesége után, amikor Laschet volt a kancellárjelölt.

Védelmi miniszter - Boris Pistorius

Pistorius folyamatosan Németország egyik legnépszerűbb politikusa, és széles körben elvárják, hogy megtartsa jelenlegi védelmi miniszteri szerepét.

Olaf Scholz, az SPD kancellárja csaknem egy évvel azután, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, Pistoriust választotta védelmi miniszternek. Pistoriust akkor szokatlan választásnak tekintették, mivel nem volt nemzeti vezetői tapasztalata, de azóta kivívta a hazai politikai spektrum mindkét oldalán tevékenykedő politikusok tiszteletét és csodálatát, sőt a NATO is elismeri. Pistorius korábban megpróbálta modernizálni a német fegyveres erőket, hogy "háborúra alkalmassá tegye" azokat, és kijelentette, hogy meg akarja tartani az állását.

Pénzügyminiszter 1. - Lars Klingbeil

Klingbeilt, az SPD jelenleg társvezetőjét a párt egyik legfegyelmezettebb kommunikátorának tartják. A politikus kulcsfigura lehet a párt Scholz utáni átmenetében, de megjegyzendő: nem rendelkezik olyan technokrata képességekkel, mint a többi lehetséges jelölt, kinevezése pedig befolyást és ellenőrzést biztosítana az SPD-nek a pénztárca felett, miközben az ország több százmilliárd eurós új kiadásokat szabadít fel védelmi és infrastrukturális célokra.

Pénzügyminiszter 2. - Jörg Kukies

Kukies hosszú időn át volt a leköszönő Scholz kancellár közeli tanácsadója, és miután a zilált hárompárti koalíció novemberben összeomlott, átvette az ideiglenes pénzügyminiszteri posztot. Kukies tapasztalt technokrata és egykori Goldman Sachs-vezető, aki az elmúlt hetekben nagyobb nyilvánosságot kapott, és nemrég Washingtonban is járt. Ő egy pártonkívüli választás, ha az SPD a folytonosság és a bizonyított eredmények mellett dönt.

Gazdasági miniszter - Carsten Linnemann

Linnemann a CDU politikai főnöke és Merz egyik legközelebbi szövetségese, akit széles körben a párt gazdasági programjának kialakításában játszott szerepet az elmúlt években. A közgazdász végzettségű Linnemann a dereguláció, a költségvetési fegyelem és a kínálati oldali reform bajnokaként építette ki profilját, ami egyértelműen eltér a leköszönő gazdasági miniszter, a Zöld-párti Robert Habeck megközelítésétől, aki a dekarbonizáció és az állam által irányított ipari átalakulás mellett állt ki.

Belügyminisztérium​ - Alexander Dobrindt

Dobrindt a CSU hosszú ideje és volt közlekedési minisztere a migrációval és a rendészettel kapcsolatos keményvonalas retorikájáról ismert, így kiválóan alkalmas Merz megígért migrációs visszaszorításának végrehajtására. Vezetése valószínűleg populistább, de a törvényességen belüli hangnemet hozna a minisztériumba.