Kína kereskedelmi háborúra és elhúzódó konfliktusokra számít az újabb Trump-érában
A pekingi vezetés ma egy sokkal rosszabb állapotú gazdaságon próbál úrrá lenni, mint amilyen Trump első elnöksége alatt volt. Hszi Csin-ping ezért reméli, hogy megúszhatja a Trump által beígért drasztikus vámemeléseket - valószínűleg hiába, írja a The Guardian.
Konfliktusos viszonyra lesz kénytelen berendezkedni a pekingi vezetés legnagyobb kereskedelmi partnerével és geopolitikai riválisával az új Trump-időszakban - írja a brit napilap elemzésében, hangsúlyozva, hogy a kínai gazdaság amúgy is nehéz helyzetben van.
"A stabil, egészséges és fenntartható kínai-amerikai kapcsolat mindkét ország közös érdeke, és megfelel a nemzetközi közösség elvárásainak" – mondta Hszi Csin-ping, amikor gratulált az amerikai elnökválasztás győztesének, de az igazság az, hogy a következő négy év semmi jót nem ígér Peking számára.
"Trump 2.0 valószínűleg destruktívabb lesz, mint a 2017-es változat" - idézi a The Guardian Wang Dongot, a Pekingi Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzorát, aki szerint első hivatali idejéhez képest Trump nézetei nem sokat változtak, a belpolitikai helyzet és a nemzetközi környezet azonban drámaian megváltozott. "A Trump 2.0 időszakában Kína és az Egyesült Államok között valószínűleg állandó súrlódások és konfliktusok lesznek."
A mostani kampány során Trump azt ígérte, hogy 60%-os vámot vet ki minden kínai importra, ami 500 milliárd dollár értékű árut érinthet a PineBridge Investments vagyonkezelő szerint.
Yu Jie, a Chatham House vezető kutatója szerint a pekingi döntéshozók már hónapok óta készülnek Trump győzelmére. A kereskedelmi háború "rosszabb lesz, mint Trump első ciklusa idején" - mondta Yu. Ezért a kínai kormány igyekszik időben csökkenteni az USA-val szembeni kitettségét.
Kína egyrészt növelni akarja a "globális dél" államaival a kereskedelmi volumenét. Szeptemberben, a Pekingben tartott Kína-Afrika Együttműködési Fórum csúcstalálkozóján Hszi bejelentette, nulla vámot vezetnek be a Pekinggel diplomáciai kapcsolatban álló fejlődő országok, köztük 33 afrikai ország számára. Ez a politika szöges ellentétben áll a Kína és az USA közötti gazdasági korlátokkal.
Emellett, mivel az USA és szövetségesei korlátozzák Kína azon képességét, hogy a félvezetők gyártásához szükséges legfejlettebb technológiát vásárolja meg, a kínai cégek a saját alternatíváik létrehozására összpontosítanak.
Kérdés az is, mi lesz a Peking által folyamatosan fenyegetett Tajvannal, amely épp a félvezetők gyártása szempontjából kulcsfontosságú helyszín. "Trumppal a Fehér Házban nem lesz erőszak Tajvanon - véli Shen Dingli, a sanghaji nemzetközi kapcsolatok vezető kutatója. "Megállapodást fog kötni."
Hogy egy ilyen alku elfogadható lenne-e Peking vagy Tajpej számára, az már más kérdés. Trump álláspontja Tajvanról - amelyet Kína a területe részének tekint -, nagyon homályos. Első elnöki ciklusa alatt az Egyesült Államok növelte a tajvani fegyvereladásokat, és feloldotta az amerikai és tajvani tisztviselők közötti kapcsolatokra vonatkozó korlátozásokat.
Az év elején azonban Trump megkérdőjelezte Tajvan folyamatos amerikai támogatását, azzal vádolta a szigetországot, hogy "ellopja" az amerikai félvezetőipart, és azt javasolta, hogy Tajvan fizessen az amerikai védelemért.
