Kína és Oroszország közös atomerőművet épít a Holdon

Az erről szóló megállapodást Hszi Csin-ping kínai elnök Győzelem Napi látogatása alkalmával írták alá Moszkvában. A beruházásnak 2036-ban működnie kell.

Oroszország korábban nem mutatott expedíciós irányú érdeklődést, ami arra enged következtetni, hogy a teherszállítás és építkezés inkább a kínai fél, míg a reaktor létrehozása az oroszok feladata lesz, de nem teljesen elkülönítve egymástól, hanem legjobb képességeik egyesítésével - írja a szerződésről a Scince tudományos magazin.

Peking és Moszkva megegyezett abban, hogy közösen építenek atomerőművet a Holdon. A berendezés kellő energiával látná el a közösen fejlesztett Nemzetközi Holdkutató Állomást (ILRS), amelyet a tervek szerint 2036-ra üzembe helyeznek.

Az űrverseny emeli be Ázsiát az új világrendbe

A két nemzet alapvető célja az emberi jelenlét folyamatos és a földi életnek megfelelő minőségű és biztonságú fenntartása a Holdon – egy olyan cél, amelyet mind Kína, mind az Egyesült Államok külön-külön remél elérni. Az orosz-kínai terv első változatát Pei Zhaoyu, a Csang'e-8 küldetés főmérnöke hozta nyilvánosságra 2025 áprilisában.

A Kreml szerint a memorandum egyike volt annak a több mint két tucat megállapodásnak, amelyek a múlt héten Moszkvában, Hszi és orosz partnere írt alá a Győzelem Napja alkalmával.

Oroszország korábban nem mutatott expedíciós irányú érdeklődést, ami arra enged következtetni, hogy a teherszállítás és építkezés inkább a kínai fél, míg a reaktor létrehozása az oroszok feladata lesz, de nem teljesen elkülönítve egymástól, hanem legjobb képességeik egyesítésével - írja a szerződésről a Scince tudományos magazin.

Oroszország korábban nem mutatott expedíciós irányú érdeklődést, ami arra enged következtetni, hogy a teherszállítás és építkezés inkább a kínai fél, míg a reaktor létrehozása az oroszok feladata lesz, de nem teljesen elkülönítve egymástól, hanem legjobb képességeik egyesítésével - írja a szerződésről a Scince tudományos magazin.

A folyamatos és biztonságos energiaellátás nélkülözhetetlen követelmény a bolygóközi életben, és sokféle terv készült már ennek megoldására. Nemrég számoltunk be arról, hogy a japán Honda nem nukleáris, hanem oxigén-hidrogén alapú megoldáson dolgozik, és vannak hírek dél-koreai és indiai fejlesztésekről is. A japánok esetében a beruházás az oxigénellátást is képes biztosítani, míg az orosz-kínai fejlesztés kapcsán erről kulcskérdésről még nincsenek részletek.

Oroszország korábban nem mutatott expedíciós irányú érdeklődést, ami arra enged következtetni, hogy a teherszállítás és építkezés inkább a kínai fél, míg a reaktor létrehozása az oroszok feladata lesz, de nem teljesen elkülönítve egymástól, hanem legjobb képességeik egyesítésével - írja a szerződésről a Scince tudományos magazin.

"Az orosz erőmű fontos hozzájárulás lesz a Nemzetközi Holdkutató Állomás projekthez" – közölte a Roszkoszmosz múlt csütörtökön kiadott közleményében. Kína és Oroszország az ILRS-szel egy állandó kutatóbázis létrehozását tűzte ki célul a Hold déli pólusán a 2030-as évek közepéig, ahol alapvetően űrkutatást végezhetnek, és olyan technológiákat tesztelhetnek, amelyek hosszú távú emberi jelenlétet biztosíthatnak a Holdon – közölte a Roszkoszmosz, hozzátéve, hogy további 13 ország jelentkezett a projekthez.