Kémkednek a kínai elektromos autók? A brit és az izraeli hadsereg gyanúja szerint igen

Mindkét állam védelmi szervei intézkedtek a kínai gyártmányú gépkocsik miatt, az angolok például már azt sem hagyják, hogy katonai létesítmények közelében parkoljanak velük. Az ok az, hogy a járművekben kémkedésre vagy adatszerzésre alkalmas alkatrészek lehetnek. Kína eközben a Teslákra gyanakszik.

Az Egyesült Királyságban több védelmi és hírszerzési szervezet növekvő aggodalommal figyeli a kínai gyártású elektromos járművek (EV) elterjedését, különösen azok adatgyűjtési és kiberbiztonsági kockázatai miatt. Több brit katonai bázison, például a Királyi Légierő Wytoni támaszpontjánál korlátozták a kínai EV-k belépését vagy parkolását.

A védelmi minisztérium tavaszi intézkedéseit azóta több más bázisra is kiterjesztették.

A vezető brit védelmi beszállítók – köztük a BAE Systems, a Rolls Royce és a Thales – belső figyelmeztetéseket adtak ki, hogy dolgozóik ne csatlakoztassák telefonjaikat kínai autókhoz (sem töltés, sem Bluetooth révén), és lehetőség szerint ne beszéljenek bizalmas információkról ezekben a járművekben. Az aggodalom alapja, hogy a kínai EV-k fejlett érzékelőkkel, kamerákkal, kommunikációs modulokkal és internetkapcsolattal felszereltek, és elméletben alkalmasak érzékeny adatok begyűjtésére és továbbítására.

Teljes körű tiltást nem lehet bevezetni, mert a kínai kormánynak jogában áll hozzáférni a járművek adataihoz, de ez a képesség gyanakvást kelt, hogy azokat hogyan és milyen célra használják fel. Lord Coaker, a Védelmi Minisztérium államminisztere elmondta, hogy a kormány más minisztériumokkal együttműködve azon dolgozik, hogy "megértse és enyhítse a járművek által a nemzetbiztonságra jelentett potenciális veszélyeket". Coaker viszont ügyelt arra, hogy ne emeljen ki egyetlen országot sem, mert "nem csak a Kínában gyártott autókra nézve adunk ki belső utasításokat minden sofőrnek és utasnak. Nincsenek központilag előírt politikai korlátozások kizárólag a kínai gyártású járművekre nézve."

A mélyülő gyanakvás nemcsak a védelmi, hanem általában a közérdekű ágazatokra is kiterjed. A The Times ismertetője szerint a kínai autók akár a közlekedési lámpák átállítására vagy más autók befolyásolására is képesek lehetnek, így a veszély messze nem csak katonai jellegű. A brit védelmi és technológiai ipar egyre határozottabban kezeli az ilyen kockázatokat, követve más országok, így az USA és Izrael védekező lépéseit.

Az IDF is gyanakszik és intézkedik

Az Izraeli Védelmi Minisztérium 2025 nyarán hivatalosan lefújta a BYD Atto 3 típusú kínai elektromos SUV-ok kiosztását az IDF tisztjei számára, mivel kiberveszélyre figyelmeztető szakértői jelentések szerint ezek a járművek könnyen használhatók hírszerző eszközként.

A szóban forgó autók beépített szenzorai, kamerái és telekommunikációs rendszerei potenciálisan képesek hang-, képi, geolokációs és biometrikus adatok továbbítására Kínába. Előzetes intézkedésként letiltották az e‑Call rendszer működését az autókban, ám a szakértők, köztük Dr. Harel Menashri, a belbiztonsági szolgálat kiber-divíziójának alapítója szerint ez nem nyújt elegendő védelmet.

A Tzrifin központi IDF‑bázison szabályozták az elektromos járművek parkolását is. Először csak a kínai gyártmányú autókat irányították kijelölt zónába, de később ezt a rendszert kiterjesztették minden elektromos járműre biztonsági okokból.

A belépő járművekre matricát ragasztanak a nyomon követés érdekében, de ez a lépés sem általános, hanem egyelőre csak erre a bázisra vonatkozik. Az IDF hivatalos közlése hangsúlyozta, hogy - a britekhez hasonlóan - az intézkedések egy adott helyszín specifikus kockázatértékelésének részei.

Mégis, a védelmi erők autóbeszerzési tendereiből egyes kínai gyártókat eleve kihúztak.

A gyanakvás kölcsönös - mindenki figyel mindenkit

Az elmúlt időszakan Kína is hasonló korlátozást vezetett be a Tesla járműveire, kiterjesztve azt a katonai személyzetről a kormányzati vállalkozókra, a helyi hatóságokra, az autópálya-üzemeltetőkre, a kiállítótermekre és a kulturális központokra is. Peking aggodalma az, hogy az amerikai kormány potenciálisan hozzáférhet a Tesla által gyűjtött földrajzi és környezeti adatokhoz.

Ezzel párhuzamosan Amerikában 2024 elején indítottak vizsgálatot a kínai "smart car", vagyis az internettel összekötött elektromos járművek nemzetbiztonsági kockázatai miatt. Joe Biden elnök és Gina Raimondo kereskedelmi miniszter akkor "gördülő okostelefonoknak" nevezte ezeket az autókat, mert a bennük elhelyezett lévő kamerák, mikrofonok és szenzorok adatokat küldhetnek Kínába, veszélyeztetve az amerikai polgárok és a kritikus infrastruktúra biztonságát.

Ennek nyomán tilalmakat vezettek be valamennyi járműre, amely kínai vagy orosz gyártó terméke, vagy ezekből az országokból származó szoftvert használ (Bluetooth, Wi‑Fi, mobil, műholdas kapcsolat). A szabály azokra a vállalatokra is vonatkozik, amelyek az USA-ban gyártott gépkocsikba szerelnek be orosz vagy kínai egységeket.

A kölcsönösen gyanakvó és preventív intézkedések azt jelzik, hogy az elektromos autózás egyértelműen átkerült a geopolitikai versengés és a hírszerzési kockázatok metszéspontjába.