Kagylóhéjból beton: innovációk a kék gazdaságban
Ami az egyik iparágnak hulladék, az a másiknak fontos nyersanyag lehet. Egyes francia és spanyol tengerparti régiók azon dolgoznak, hogy új életet adjanak olyan feleslegesnek tűnő anyagoknak, mint a kagylóhéj vagy a műanyag halászháló.
Az Arcachon-öbölben évszázadok óta foglalkoznak osztrigatenyésztéssel, és a világ legfinomabb kagylóit termelik. Az ágazat azonban jelentős kihívásokkal néz szembe - az osztrigák többsége elpusztul, mielőtt betakarítanák őket, magyarázza Benjamin Legeron osztrigatenyésztő:
"A tegnap kiválogatott osztrigákból 50%-os volt az elhullási arány, ami már így is jelentős. De néhány kollégám 80-90%-os veszteséggel szembesül, ami valóban óriási".
Ez a pusztulás évente több ezer tonna kagylóhulladékot eredményez. Ahelyett, hogy ezeket szemétként kezelnék, egy regionális kagylóbizottság összegyűjti és újrahasznosítja őket.
"Új értékesítési lehetőségeket keresünk, hogy folyamatosan növeljük ennek a terméknek a hozzáadott értékét" - mondja Matthieu Cabaussel, az Arcachon Aquitaine-i Kagylótenyésztési Regionális Bizottság igazgatója. "Arra is törekszünk, hogy innovatív projekteket fejlesszünk ki helyi ellátási láncokkal, amikor csak lehetséges, valódi helyi újrafelhasználással."
Az egyik újszerű feldolgozás David Grégoire professzor csapatától származik a Pau-i és a Pays de l'Adour-i Egyetemről. Környezetbarát betont fejlesztettek ki, amely a hagyományos homok és kavics helyett zúzott kagylóhéjból készült, klinkermentes cementtel kombinálva, amely 75%-kal alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással készül, mint a hagyományos építési cementek.
"Természetes módon rostosak" - magyarázza Grégoire professzor. "Míg a hagyományos beton, amikor összenyomódik, össze is törik, de itt olyan betonunk lesz, amely fokozatosan törik, és a törés után is megtartja az alakját. Egy másik jelentős előnye, hogy a beton meglehetősen esztétikus. Csiszolva látszanak a héjak, így olyan anyagot hozunk létre, amely valami helyben termesztett dolgot képvisel".
Európa legmagasabb homokdűnéjének, a Dune du Pilat-nak a látogatói már most is ebből az osztrigaalapú betonból készült ösvényeken sétálnak, amelyet a helyszín 20 kilométeres körzetében szereztek be és gyártottak. Az évente több millió turistát fogadó 100 méteres sétány tökéletes teszthelyszínként szolgál, hogy megvizsgálják, mennyire tartós az anyag jelentős terhelés mellett.
"Igazi körforgásos gazdasági megközelítést alkalmazunk azáltal, hogy ezen a helyszínen újrahasznosítjuk a régióban keletkezett hulladékot, ami segít a nagyközönség számára is rávilágítani erre a megközelítésre, mivel ez a helyszín rendkívül népszerű a látogatók körében" - mondja Grégoire professzor.
A csapat most még nagyobb kihívást jelentő területre terjeszti ki a tesztelést. Franciaországban, az Atlanti-óceán partján fekvő Socoa történelmi kikötőjében feldolgozott osztrigahéjat tartalmazó, alacsony szén-dioxid-kibocsátású habarccsal kísérleteznek az évszázados kőből épült kikötőfalak megerősítésére. Egy olyan keverék kifejlesztése a cél, amely elég ellenálló ahhoz, hogy kibírja a zord tengerparti körülményeket.
"Dagálykor a vízszint felettem lesz, így az anyag két-három óra alatt elmerül. Ez alatt az idő alatt kell megszilárdulnia, hogy a következő dagályt kibírja" - magyarázza Grégoire professzor.
Több ígéretes felhasználás is fejlesztés alatt áll. A Socoa 17. századi erődje mögötti árapály-zónában a kutatók több tucat osztrigahéjból készült kis betontömböt helyeztek el, hogy tanulmányozzák, hogyan lép kölcsönhatásba a tengeri élővilág ezekkel az anyagokkal.
"Ha ezeken az új, biológiai eredetű betonokon jelentős kolonizáció alakul ki - ugyanolyan vagy jobb, mint a természetes aljzaton -, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy előnyös lehet ennek a betonnak a használata. Olyan ez, mint egy mini szabadtéri laboratórium" - mondja Elsa Pianelo, a projektben dolgozó biológia szakos hallgató.
Ha sikerrel járnak, ezek az anyagok mesterséges zátonyok építőköveivé válhatnak, támogatva a tengeri biodiverzitást, miközben segíthetnek megvédeni a partvonalakat az eróziótól és a tengerszint emelkedésétől.
Újrahasznosított halászhálók
Eközben Spanyolország földközi-tengeri partjainál a régi halászhálók egy európai finanszírozású projekt keretében új életet kapnak. Gandíában a Gravity Wave vállalat helyi halászokkal együttműködve gyűjti össze a kidobott hálókat, amelyek egyébként a hulladéklerakókban végeznék, vagy a tengeren sodródnának.
"Ez egy olyan ágazat, amelyet sok kritika ért, ezért amikor megkeressük őket, és elmagyarázzuk az okokat, mindig hajlandóságot mutatnak az együttműködésre, és arra, hogy részesei legyenek a megoldásnak" - mondja Ignacio Martí, a Gravity Wave egyik vezetője.
Ezeket a tartós tengeri műanyagokat kiválogatják és szilárd lapokká alakítják át, amelyek vízállóak, napállóak és figyelemre méltóan hosszú élettartamúak. A késztermékek között dizájnos irodai íróasztalok, utcai padok és stadionülések is megtalálhatóak.
"A vásárlók meglepődve reagálnak, amikor rájönnek, hogy a kivitel közvetlenül a tengerrel teremt kapcsolatot a megjelenített színeken keresztül, mint például ez a tengerzöld vagy ez a kék, amely egyenesen a tengerbe repít" - magyarázza María Haro, a Gravity Wave ellátási láncért és körforgásos gazdaságért felelős vezetője.
Az osztrigahéjtól a halászhálókig a tengeri ipar hulladékának újrahasznosításával az európai kutatók a ma eldobott hulladékot a holnap építőköveivé alakítják.
