Jövőnk lesz vagy hamburgerünk? És lehet-e mindkettő?
Először tartottak fenntartható állattenyésztésről szóló konferenciát az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet égisze alatt. A 3 napos római rendezvényen a kormánytisztviselők és piaci szereplők arra a kérdésre keresték a választ, hogy megállítható-e a globális felmelegedés a húsfogyasztás drasztikus csökkentése nélkül.
Tiensin szerint 2050-re 20 százalékkal fog nőni az igény az állati eredetű termékekre, húsra, tejre, tojásra. Most az a legfontosabb, hogy hatékonnyá tegyék az ellátási láncokat. Ehhez optimalizálni kell a takarmányfogyasztást, csökkenteni a pazarlást, a műtrágyahasználatot és a földpusztítást.,,Olyan állattenyésztés kell, amely hosszútávú megoldásokat kínál. Egyszerre kell védenie a természeti értékeket, növelnie gazdaság ellenállóképességét és hozzájárulnia egy fenntartható jövőhöz" - fogalmazta meg a célokat a világszervezet illetékese, Thanawat Tiensin.
Egy szarvasmarhának nem csak 50 liter vízre van szüksége egy nap, hanem rengeteg takarmányra is, vagy fűre, amit még sokkal több vízzel kell öntözni. Arról nem is beszélve, hogy a bélgázai metánt juttatnak a légkörbe. Ez nem mehet így tovább.
Tiensin szerint 2050-re 20 százalékkal fog nőni az igény az állati eredetű termékekre, húsra, tejre, tojásra. Most az a legfontosabb, hogy hatékonnyá tegyék az ellátási láncokat. Ehhez optimalizálni kell a takarmányfogyasztást, csökkenteni a pazarlást, a műtrágyahasználatot és a földpusztítást.,,Nem bocsáthatunk ki ennyi üvegház hatású gázt, csak így lehet fenntartható ez az ágazat" - mondta.
A konferenciával egy időben a FAO közli legújabb kutatási eredményét arról, hogy az állattenyésztés és a rizstermesztés mennyiben járul hozzá a klímaváltozáshoz. A tanulmány készítői annyit előre leszögeztek: állami ösztönzők nélkül nem lehet átállítani egy sok százmillió embert foglalkoztató ágazatot.
