"Jogilag támadható" az unió jogállamisági mechanizmusa

2020.09.01

Hamarosan újrakezdődik a költségvetési csata az Európai Unióban. Bár a tagállamok vezetői a nyáron már rábólintottak az 1800 milliárd eurós csomagra, az nem léphet életbe az Európai Parlament beleegyezése nélkül. Az Euronewsnak nyilatkozó szakértő szerint jogi aggályok merülhetnek fel a jogállamisági mechanizmus elfogadásánál.

A parlamentnek három fő követelése van a költségvetés elfogadása előtt. Az első az, hogy a több pénzt kapjon a kutatásfejlesztés és a zöld átmenet. A második az, hogy több saját bevétele legyen az EU-nak . A harmadik pedig az, hogy a kiutalásokat a jogállamisági normákhoz kössék. Ez utóbbi a legbonyolultabb kérdés, mert Magyarország és Lengyelország elutasítja ezt a rendszert.

"Ez kulcskérdés, hiszen nem csak a pénzről szól, hanem a közös értékekről is. Másrészt vannak olyan állami vezetők, mint Orbán Viktor, akik nem egyeznek bele egy erős jogállami mechanizmusba, hiszen tartanak a költségvetési vágástól. Ez bonyolult ügy és a legellentmondásosabb kérdések a végére maradnak" - mondta egy német zöldpárti EP-képviselő.

Ugyanakkor jogilag támadható lehet egy ilyen rendszer bevezetése, ha a kifizetéseket a korrupción kívül mással is összekötnék.

"Nem lehet egy országot egy szabály megszegéséért egy teljesen más eszközzel büntetni. És eltérő azok köre is, akiket büntetés alá vonnak. Olyan rendszer kell, amelyben a tagállamok akkor is kifizetnék a pályázatok nyerteseit, ha az EU esetleg nem utal. Így ugyanis nem a polgárokat büntetnék" - mondta egy uniós szakértő, Jorge Núnez Ferrer.

A parlament új uniós adónemek bevezetését is szeretné, amelyekből a gazdaságélénkítésre felvett hiteleket fizetnék vissza.

"Úgy gondoljuk, hogy a műanyagokra kivetett adó nem elég és világos kötelezettségvállalásra van szükség a kormányoktól azért, hogy kiderüljön, milyen saját forrást hozhat létre az unió, amellyel stabil és kiszámítható módon fizethetik vissza a hiteleket" - mondta egy lengyel néppárti EP-képviselő, Jan Olbrycht.

Az elemzők attól is tartanak, hogy a költségvetés nagysága miatt szükségszerűen sok probléma less a végrehajtásnál és a kifizetéseknél.

"Világos, hogy az országoknak már az eddigi uniós források felhasználásánál is voltak problémáik. Most, hogy jön ez a hatalmas uniós költségvetés, újabb bonyodalmak lesznek. Lehetséges, hogy a parlamentet is bevonják majd a programok költségvetési ellenőrzésébe" - mondta a szakértő, Jorge Nunez Ferrer.

Az új költségvetés leghamarabb januárban léphet életbe.