Jogállamisági aggályok: az EU továbbra is befagyasztva tartja Magyarország 18 milliárd euróját

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének új kiadása szerint Magyarország még messze van attól, hogy az EU feloldhassa a hozzáférést a befagyasztott pénzösszegekhez, mintegy 8,4 milliárd euróhoz a kohéziós alapokból és 9,5 milliárd euróhoz a Covid helyreállítási alapokból.

A jelentés szerint Magyarország a tavalyi nyolc ajánlásból hét esetében "nem tett előrelépést", például a lobbiszabályok reformja, a magas szintű korrupció elleni küzdelem és a közmédia szerkesztői függetlenségének biztosítása terén.

"Mélységesen kiábrándító, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy további előrelépésről számolhassunk be a tavaly megfogalmazott ajánlásokkal kapcsolatban" - mondta Michael McGrath, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a jelentés bemutatásakor.

"Bárcsak másképp lenne, és bárcsak elérhetővé válnának ezek a források, és a magyar emberek, akik nagyon jelentős mértékben EU-pártiak, részesülhetnének ezekből a forrásokból, de ehhez a jogállamiság betartására van szükség" - tette hozzá.

"Készen állunk a párbeszédre épülő kötelezettségvállalásra és előrelépésre, de ismétlem, ahol ez nem sikerül, ott továbbra is minden rendelkezésünkre álló eszközt igénybe fogunk venni".

McGrath riadót fújt a magyarországi civil szervezetek "romló környezetével" és "jogbizonytalanságával" kapcsolatban, rámutatva két közelmúltbeli ellentmondásos fejleményre: a Pride-felvonulás betiltására, amelyet a szervezők megkerültek, valamint a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezetre, amelyet a visszhangok után elhalasztottak.

A jelenleg befagyasztott pénzek mintegy 8,4 milliárd eurót tesznek ki a kohéziós alapokból és 9,5 milliárd eurót a Covid helyreállítási alapokból. A folyósításoknak olyan tematikus feltételeknek kell megfelelniük, amelyek jogszabályi változtatásokat igényelnek. E feltételek némelyike átfedésben van az éves jelentésben kiemelt ajánlásokkal.

Az EU korábban 10,2 milliárd eurót szabadított fel Magyarország számára, miután Budapest elfogadta az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését és a bíróságokba való politikai beavatkozás mérséklését célzó reformot. A Bizottság döntése, hogy a 10,2 milliárd eurót egy nagy horderejű csúcstalálkozó előtt felszabadítja, megosztónak bizonyult, az Európai Parlament be is perelte a Bizottságot ezért.

A fennmaradó 18 milliárd euró ügye továbbra is akadozik, és nincs jele áttörésnek.

A pénzügyi vita kiélezte a Brüsszel és Budapest közötti, évek óta tartó szembenállást: Orbán Viktor miniszterelnök "pénzügyi zsarolással" és belügyekbe való beavatkozással vádolta a Bizottságot.

Orbán ugyanakkor megtagadta, hogy kifizesse az Európai Bíróság által az ország migrációs törvények "példátlan" megsértése miatt kiszabott bírságot. A bírság 200 millió euróból áll egy összegben és 1 millió euróból minden egyes nap után, amikor a jogsértés folytatódik. A napi bírságot rendszeresen levonják Magyarországnak az uniós költségvetésből juttatott részéből.

Az Európai Bíróság ítéleteinek való megfelelés nem választható vagy mérlegelési lehetőség. Ez az uniós tagállamok kötelezettsége. Ez egy alapvető szerződéses kötelezettség - mondta McGrath, hangsúlyozva, hogy "az uniós jog elsőbbsége abszolút, és azt mindenkor tiszteletben kell tartani".

Az alapvető jogok és a demokrácia kiemelt szerepet kapnak majd az unió következő többéves költségvetéséről (2028-2034) szóló vitában, amelyet Ursula von der Leyen bizottsági elnök várhatóan még a nyári szünet előtt terjeszt elő. Von der Leyen ígéretet tett arra, hogy szorosabb kapcsolatot fog teremteni az uniós források kifizetése és a jogállamisági jelentésnek való megfelelés között.