Hol a legolcsóbb és a legdrágább az élelmiszer, a szeszesital, az üdítő és a dohányáru az Európai Unióban?

A kenyér és a hal Dániában, a hús Luxemburgban, a szeszesital pedig Finnországban a legdrágább. A hal, a gyümölcs és a zöldség Romániában a legolcsóbb. A cigarettáért Bulgáriában kérik a legkevesebbet.

Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint élelmiszerre a mindennapi kiadások 16 százalékát költik az emberek az Európai Unióban. Ez egy átlagérték, ahogyan az is, hogy üdítőitalokra, szeszesitalokra és dohánytermékekre összkiadásaik 2 százaléka jut.

Az uniós infláció tíz évvel ezelőtt 0,1 százalék volt, 2024-ben pedig a sokszorosa, 2,6 százalék. 2024-ben az uniós tagállamok közül Romániában volt a legmagasabb, 5,8 százalék az éves infláció. Belgiumban ez 4,3 százalékon, Horvátországban pedig csak 4 százalékon állt.

Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok árszintje Luxemburgban 25 százalékkal haladta meg az uniós átlagot tavaly, Dániában ez a különbség 20 százalék volt.

Romániában pont fordítva: az említett termékek ára 24 százalékkal maradt el az uniós átlagtól. A sorban Szlovákia volt a második 17 százalékkal.

Miközben az élelmiszerek Luxemburgban kerülnek a legtöbbe, a szeszesitalok ára Finnországban a legmagasabb. Az alkoholmentes italokért Olaszországban kellett a legkevesebbet fizetnünk, a dohánytermékekért pedig Bulgáriában kérték a legkevesebbet.

Az alapvető élelmiszerek árának összehasonlítása

Az egyes élelmiszereket vizsgálva Dániában volt a legdrágább a kenyér, általában minden gabonaféle és a hal. A húsért Luxemburgban kérték a legtöbbet, a tejtermékekért pedig Cipruson. Utóbbiak Szlovákiában voltak a legolcsóbbak, Romániában pedig a halat kaptuk meg olyan kevés pénzért, mint sehol máshol Európában.

Az olajok és zsírok, valamint a gyümölcsök, zöldségek a háztartások kiadásainak 4, illetve 22 százalékát tették ki.

Az olajok és zsírok Máltán kerülnek a legtöbbe, Lengyelországban pedig a legkevesebbe. A gyümölcsök és a zöldségek Luxemburgban a legdrágábbak, és Romániában a legolcsóbbak.

Általánosságban elmondható, hogy az élelmiszerek és az alkoholmentes italok piacán csökkentek, a szeszesitalok és a dohánytermékek esetében pedig nőttek az árkülönbségek az Európai Unióban.