Hogy birkózik meg Von der Leyen bizottsága az unió bővítésével?
A Brüsszeli gyorsban a száz napja hivatalban lévő Európai Bizottság politikáját értékeljük EP-képviselőkkel.
A magyar biztos, Várhelyi Olivér december elején úgy látott munkához, hogy tudta, a francia elnök blokkolja a balkáni bővítést. Lássuk, mire jutott!
Albánia és Észak-Macedónia - két csalódott balkáni ország
Tavaly október óta bizonytalan az, hogy mikor kezdheti meg csatlakozási tárgyalásait Albánia és Észak-Macedónia. Akkor ugyanis Hollandia, Dánia és Franciaország blokkolta a folyamat elindítását.
Franciaország azt a feltételt szabta, hogy az EU dolgozzon ki új stratégiát a csatlakozási tárgyalásokra. A dokumentumot februárban Várhelyi Olivér bővítési biztos mutatta be.
"Azért csináljuk mindezt, hogy lehetővé váljon a csatlakozási tárgyalás megkezdése. Ez az első lépés. Még elég sok munka van előttünk, de ez egy nagyon fontos lépés. Ezzel tudjuk újraindítani az egész folyamatot. És ezzel szeretnék mindenkit arról meggyőzni, hogy ez a folyamat egy jó dolog, erre Európának szüksége van és ezt együtt meg kell, hogy tegyük, meg kell, hogy csináljuk" - mondta Várhelyi Olivér bővítési biztos
Öt tagjelölt ország van, de csak kettő vár a zöld jelzésre
Jelenleg öt tagjelölt ország van: Montenegró és Szerbia 2025-re végezhet a tárgyalásokkal, Törökországgal pedig a politikai viták miatt megszakadt a folyamat. Albánia és Észak-Macedónia viszont már a zöld jelzésre vár, hogy megkezdjék a csatlakozási tárgyalást.
Az új iránymutatással az EU az alapvető kérdéseket állítaná a középpontba, mint a jogállamiság, a demokrácia, vagy a gazdaság. Szerintük ez felgyorsíthatja a bővítést.
"A kérdés nem arról szól, mit tesz most a bizottság. Hanem arról, hogy mit tesznek az uniós vezetők, amikor márciusban találkoznak majd" - mondta Kati Piri holland EP-képviselő.
"Sokan támogatják a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Észak-Macedóniával, de három ország blokkolja ezt. Az a kérdés, eleget tettünk-e azért, hogy meggyőzzük őket. Most ugyanis nem arról van szó, hogy vegyük fel ezeket az országokat, hanem arról, hogy kezdjünk tárgyalásokat, amelyek majd évek múlva eredményt hozhatnak Albánia és Észak-Macedónia esetében. De ez szerintem nem a bizottságon múlik majd, hanem inkább azon, hogyan döntenek majd Párizsban" - tette hozzá a szocialista politikus.
A bizottságon kívül az unió horvát elnöksége is kiáll a bővítés mellett. Erről legközelebb a márciusi uniós csúcson, majd a májusi, Zágrábban tartott nyugat-balkáni megbeszélésen lesz szó.