Gázháború Oroszország és Európa között

Berlin hatalmi játszmával vádolja Moszkvát, miután az orosz Gazprom a felére, az eredeti kapacitás ötödére csökkentette az Oroszországból Európába tartó, fő vezetéken érkező földgáz mennyiségét.

Az orosz cég technikai problémákkal, egy turbina javításával magyarázza az Északi Áramlat-1 gázvezeték további "szűkítését". Németország azonban politikai lépésnek nevezi azt, hogy az ukrajnai háború közepette Moszkva bizonytalanságot keltsen és feljebb tolja az árakat.

A német kormányszóvivő, Christiane Hoffmann kijelentette, "ott van a turbina. A szervizelése megtörtént. Kanadai partnereink vállalták a szállítását, amiért nagyon hálásak vagyunk. Tehát a részünkről semmi akadálya annak, hogy Oroszországba szállítsák a turbinát....Valójában egy hatalmi játszmát látunk, amitől nem vagyunk lenyűgözve."

Az Európai Unió felkészült a megszorításra és a tagállamok elfogadtak egy olyan tervet, hogy 15 százalékkal mérséklik a gázfelhasználást, hogy csökkentsék a függőséget.

Sokak szerint a mostani energiaválságnak tágabb összefüggései vannak.

"Amennyiben ez egy stratégiai döntés a Gazprom és az orosz hatóságok részéről, hogy csökkentik a gázszállítást Európa felé, akkor a kereskedelmet fegyverként használják" - tartja az orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alap és Pénzügyi Egyetem vezető szakértője. "És itt biztosan jelen van ez a szempont" - folytatja Sztanyiszlav Mitrakovics -, "hiszen nem a hétköznapi gázfelhasználót érő hatások a hangsúlyosak, hanem a Nyugat és Oroszország közötti mélyülő konfliktus összefüggései. Amiket már senki sem rejteget."

A gázválság miatt ismét napirendre került a vitatott atomenergia. Környezetvédők szerint viszont most minden eddiginél világosabb, hogy a megoldást a megújuló energiák jelentik.