Franciaországban a baloldal jelöltje felszólította az államfőt, hogy nevezze ki miniszterelnöknek
A franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában élen végző baloldali szövetség miniszterelnök-jelöltje, Lucie Castets felszólította szerdán Emmanuel Macron államfőt, hogy nevezze ki őt kormányfőnek.
Castets ugyanakkor kijelentette, hogy "lehetetlennek" tart egy koalíciót a baloldal és az elnöki tábor között.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség egyelőre egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége a nemzetgyűlésben.
A négy baloldali pártnak több mint két hétig tartó egyeztetések után kedd este sikerült megállapodnia egy közös miniszterelnök-jelöltben a nagyközönség számára ismeretlen Lucie Castets személyében, aki köztisztviselői státuszban jelenleg a párizsi városháza pénzügyi és beszerzési igazgatója.
Emmanuel Macron kedd este adott élő televíziós interjúban elutasította a baloldal javaslatát arra hivatkozva, hogy a baloldali szövetségnek nincs többsége a törvényhozásban.
Lucie Castets a France Inter közszolgálati rádióban szerdán elítélte az államfő "következetlenségét" és "demokráciatagadását", valamint arra kérte, hogy "vállalja a felelősséget, és nevezze ki őt miniszterelnöknek".
"Ez egy súlyos pillanat, és nem halogathatjuk az ilyen típusú döntést" - hangsúlyozta a 37 éves baloldali köztisztviselő, miután Emmanuel Macron kedd este megerősítette, hogy nem nevez ki új kormányt a pénteken kezdődő olimpiai játékok vége előtt, azaz "augusztus közepéig".
Lucie Castets ugyanakkor "lehetetlennek" nevezett egy koalíciót az elnöki táborral a szerinte "mély nézeteltérések" miatt. "Nem lehet megállapodás azok között, akik azt akarják, hogy mindenki méltányos részt fizessen az adójából, és azok között, akik adócsökkentést javasolnak a legvagyonosabbak számára" - mondta.
A baloldali szövetség már majdnem szétesett, amikor 16 napig tartó tárgyalások után a négy pártnak sikerült abban megállapodnia, hogy nem egy ismert politikust, hanem egy, a civil társalomból érkező, a közszolgálatiság védelmében elkötelezett személyt javasolnak miniszterelnöknek.
Lucie Castets elmondta: "legfőbb prioritásai" között szerepel a népszerűtlen nyugdíjreform eltörlése és a korábbi nyugdíjkorhatár visszaállítása, egy "jelentős adóreform annak érdekében, hogy mindenki, magánszemélyek és a multinacionális cégek is fizessék meg a méltányos részüket" a bérek és minimális szociális juttatások megemelése, valamint "a közszolgáltatások visszaszorulásának megállítása" érdekében.
Emmanuel Macron kedd este viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldalnak "nincsen semmilyen többsége". "A kérdés nem egy név. A kérdés az, hogy a nemzetgyűlésben milyen többséget lehet találni ahhoz, hogy egy francia kormány reformokat és költségvetést fogadjon el, és előrevigye az országot" - mondta az elnök.
Lucie Castets szerdán válaszában úgy fogalmazott, hogy "szövegről szövegre, törvényről törvényre" kívánja meggyőzni a képviselőket, érzékeltetve, tudatában van annak, hogy a baloldalnak nincs meg az abszolút többsége a parlamentben. Szerinte az előrehozott nemzetgyűlési választások eredménye "teljesen egyértelmű, ez a leköszönő kormány politikájának elutasítása".
Az ügyvivő kormány marad az olimpia végéig
Az államfő azután írt ki előrehozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz.
A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében.
Bár Gabriel Attal francia miniszterelnök és kormánya lemondását tíz nappal ezelőtt elfogadta Emmanuel Macron államfő, a leköszönő tárcavezetők a helyükön maradtak ügyvivő minőségben.
A francia elnök kedden a France2 közszolgálati televíziónak adott élő televíziós interjúban bejelentette, hogy "augusztus közepéig" (vagyis az olimpia végéig) fenntartja a centrista ügyvivő kormányt a "rendzavarások" elkerülése érdekében.
