Fokozza az adóelkerülést az EU-ban a tagállamok közötti információcsere hiánya
Nem lehet hatékonyan fellépni az adóelkerülés és adókijátszás ellen az Európai Unión belül, amíg nincs kellő adóügyi információcsere a tagállamok között, állapította meg az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke.

Az uniós számvevőszék közleménye szerint, a problémák nem kizárólag az uniós jogszabályi keretet, hanem annak végrehajtását és nyomon követését is érintik.
Titokban maradó kriptovaluták
A jelentés arra figyelmeztetett, hogy az adóügyi információk cseréjére az Európai Bizottság által létrehozott jogszabályi keret átlátható és logikus, de több hiányossága is van.
Egyebek mellett a jogszabályi keret nem szab gátat eléggé az adókikerülésnek és az adókijátszásnak, az adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik a kriptovalutákra, de más bevételi formákra sem, továbbá a tagállamoknak nyújtott segítség sem éri el a szükséges mértéket.
A megosztott információk felhasználása sem hatékony
A testület szerint az adóügyi információcserére szolgáló rendszer jól működhet, ha az adatok pontosak, hiánytalanok és időben megérkeznek.
A megosztott információkat azonban ritkán használják fel kellő mértékben, ami adóbevétel-kieséshez vezet.
Nehézkes a határokon átnyúló tranzakciók adóztatása
A határokon átnyúló tranzakciók pedig egyre növekvő száma megnehezíti a tagállamok számára a megfizetendő adók helyes megállapítását, ez elősegíti az adókikerülést és az adókijátszást - tették hozzá.
A méltányos adózás segíthetne
Pelczné Gáll Ildikó, a számvevőszék ellenőrzéséért felelős tagja szerint a méltányos adózás az uniós gazdaság sarkalatos pontja.
Növeli a jogbiztonságot az adófizetők számára, fokozza a beruházásokat, élénkíti a versenyt és az innovációt - mondta a testület ellenőrzésért felelős tagja.
Csillagászati összegeket veszít az EU
A jelentés végezetül kiemelte: csak a társaságiadó-kikerülés miatt kieső uniós adóbevételek nagyságrendje évente 50 és 70 milliárd euró között mozog.
Az egyedi adózási szabályokat, vagy az adóbeszedés kifogásolható hatékonyságát is figyelembe véve a kieső adóbevételek mértéke elérheti akár a 190 milliárd eurót is.
A tagállamok közötti együttműködés tehát elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a kivetett adókat az azokra jogosult tagállamokban hiánytalanul beszedjék, állapította meg az uniós számvevőszék.