Fellőtték a zsebműholdat, a magyar diákok űreszközét

Tizenkilenc országból - köztük Magyarországról - 38 műholdat szállít Föld körüli pályára az a Szojuz teherűrhajó, amit hétfőn indítottak el a kazahsztáni Bajkonurból.

Többször elhalasztott start

Fellövését eredetileg 2020 harmadik negyedévére tervezték, de átütemezték 2021. márciusára. Szombaton a Roszkoszmosz 38 perccel az indítás előtt, műszaki okok miatt ismét elhalasztotta a startot.

Az új időpontot előbb vasárnap, majd hétfő reggelben határozták meg. Dmitrij Rogozin, az orosz állami űrvállalat vezérigazgatója közölte, hogy a zavar nem a hordozórakétában jelentkezett.

Magyar hallgatók űreszköze a zsebműhold

A Szojuzzal jut a világűrbe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze, a SMOG-1 zsebműhold, amely az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára.

A magyar űreszköz a világ első működő 5x5x5 centiméter (1 PocketQube) méretű kisműholdjának, a SMOG-P-nek az ikertestvére. A BME VIK-en készült kisműholdak "atyja" Gschwindt András, az egyetemi docens vezetésével zajlott a fejlesztés.

Az ember és a Nap okozta részecskeszennyezést is vizsgálja

Elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség, az elektroszmog vizsgálata.

Másodlagos küldetésként egy totál ionizáló dózismérő került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja az űreszköz.

A gamma kitörések után nyomoz egy másik mini műhold, a GRBAlpha

Az orosz űrhajón indult az űrbe a magyar-szlovák-japán projekt keretében készült GRBAlpha nevű kisműhold is, amelynek tervezője és projektvezetője az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja.

A 10x10x10 centiméteres, gammasugárzás-detektorral felszerelt kockaműhold az első, kísérleti példánya egy nagyszabású csillagászati műholdhálózatnak, amelynek segítségével igen pontosan azonosítani lehet majd a gamma-kitörések forrását.